Megújulásunk támogatója:  

Kőhalom vára


A kép forrása: commons.wikimedia.org
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 2,209'
Hosszúság (lon):
E 25° 12,755'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu fölé északnyugaton emelkedő domb tetején.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű település a 12. században jött létre, eredetileg Kozd néven. Lakói a magyar királyok által ide telepített szászok voltak, akik az 1241-42-es tartárjárás pusztítását követően újból felépítették falujukat, immár Kőhalom néven.

A vár az írott forrásokban először 1324-ben jelent meg, amikor is a Henning ispán vezette, lázadó szászok ellenében Szécsényi Tamás ostromolta és vette azt vissza a királynak. Ezután az uralkodó birtokolta és az erdélyi vajda kormányozta a várat és a birtokot. Végül a 16. században a helyi szászok szerezték meg és építették tovább.

A vár legidősebb, valószínűleg 13-14. századi központja a Várhegy legmagasabb részének platóján emelkedett, felső-várnak nevezett, a terepalakulatot követő, szabálytalan ovális rész. A szász tulajdonba került vár magjának bővítését 1620. körül végezték, létrehozva a korai magot övező ún. középső-várat. Weyprauch Dávid királybíró idején, 1621-ben készült el a nyugati fal és az ahhoz csatlakozó kápolna. A várat észak felé, egy alacsonyabb plató megerősítésével tovább bővítették, létrehozva az alsó-várat. Ebben 1629-ben kutat fúrtak, megépült a Szalonnás-torony és a Szolgák-tornya. 1643-ban már állt a kaputorony is. E szász várépítési szakaszban készült épületek részletformái (tornyok, kapuk, lőrések, szuroköntő nyílások, gyilokjárók, stb.) nagy hasonlóságot mutatnak Szászföld erődített templomainak ugyanekkor készült falaival, részleteivel.

1661-ben az Ali pasa vezette török támadók elfoglalták a várat. Az ekkor megrongálódott erősséget a török kiűzése után a Habsburgok az 1690-es években részben helyreállították. 1704-1708. között a kurucok tartották megszállva. Ezután a béke beköszöntével Kőhalom elvesztette hadi jelentőségét. A falu népe az épségben maradt épületrészeket évszázadokon át terménytárolónak használta.

2005-ben megindult a vár (és az ugyanitt található bronzkori település) szakszerű régészeti feltárása. A nagy kiterjedésű vár máig látványos, magas falainak, tornyainak részleges állagmegóvása is megtörtént 2010-12. között.

A vár magyar kultúrtörténeti érdekessége, hogy az e faluban született László Gyula (1910–1998), a hazai régészettudomány talán legnagyobb hatású személyisége kisgyermek korában a vár falai között \"turkálva\" döntötte el: hivatásául választja a régészetet.

A leírás Karczag Ákos: Kőhalom vára c. írása (Várak, kastélyok, templomok, 2013. április) nyomán készült.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2013-06-01 15:29:03
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.