Megújulásunk támogatója:  

Keglevich-kastély


Forrás: Pudelek /wikipedia.org
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 36,717'
Hosszúság (lon):
E 18° 26,116'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu főutcáján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Gróf Keglevich János (1786-1856) viselt ugyan a rangjával járó néhány közhivatalt - Bars megyei adminisztrátor, majd főispán volt, az országgyűlés munkájában is részt vett -, leginkább azonban a tudomány és a művészetek érdekelték. Foglalkozott a botanikával, a történelemmel, az 1850-ben létrehívott bécsi Central-Commission konzervátoraként az építészeti emlékekkel; külföldi utazásokat tett, könyveket és műtárgyakat gyűjtött.

Mint szenvedélyes építő két kastély fűződik nevéhez: a klasszicista kistapolcsányi (1818-25) és a gótizáló-romantikus nagyugróci. Az utóbbit második (gyermekként elhúnyt) fiának szánta, aki második, ifjú feleségétől, FolliotCrenneville Viktóriától született. A belső udvaros, négy sarokbástyás nagyugróci várkastély eredetileg a 16-17. században épült. A leromlott állapotban lévő építményt Keglevich a bécsi Alois Pichl tervei szerint 1844-50-ben teljesen átépíttette. Közvetlen előképe az oroszvári kastély volt, de tervezéséhez felhasználtak angol rézmetszetet is. A kivitelezést a környéken működő Császtka József építőmester irányította, maga Keglevich mind a tervezésben, mind a kivitelezésben aktív szerepet vitt.

Az átépítés nyomán az egyemeletes kastély alap- és tömegelrendezése lényegében nem változozott, de teljes egészében gótizáló-várszerű architektúrát kapott. A bástyák vaskos, lőréses gyűrűvel egészültek ki, a homlokzatra is lőréseses mellvéd került, az ablakokat csúcsívesre formálták át. A főhomlokzahoz aszimmetrikus elhelyezéssel trapéz alaprajzú, az angol zárterkélyeket idéző középrizalitot illesztettek, melyet hat fiál és sokszögű, meredek sátortető koronáz; ez a rész a várszerű épületnek kötetlenebb jelleget ad. A bejáratot a jobb oldalszárnyon alakították ki, gótikus ívében mívesen faragott, hatalmas fa kapuszárnyakat helyeztek el. E szárny hátsó bástyájára fa kilátótorony került (amely ma már nem áll).
A kastély főbb helyiségei az emeleten sorakoztak, ahová a kapualjból balra nyíló, egykarú főlépcső vezet. Itt az előszoba után következett a legfontosabb terem, az ebédlő. Ettől jobbra sorakoztak a kastély legdíszesebb termei, éspedig az ifjú grófné szobái: a zárterkélyes nappali terem, az írószoba, az öltöző-szoba, a saroktoronyban található könyvtárszoba (95. kép); az öltözőszobából nyílt a hátsó traktusban elhelyezkedő hálószoba is. A hálószobából lépcső vezetett a földszinti fürdőszobába. Az ebédlőből balra helyezkedett el a gróf kisebb és szerényebb lakosztálya, amely a nappali szobából, a hálószobából és (a toronyban) a fegyvertárból állt. A termek többségét díszes faburkolat borítja, az ebédlő mennyezete kazettás, a zárterkély és a könyvtár mennyezetéről függőgyámok csüngnek. A faburkolat, a márványkandallók, a bútorok egy részét - ideértve az ebédlő gótizáló csillárját is - felvidéki, pozsony és bécsi asztalosok, díszítőszobrászok, sőt szobrászok készítették (Brandl Antal, Andreas Schrott). A csúcsíves ablakok egy részét színes, részben figurális ablaktáblák töltötték ki. A termekben a legkülönbözőbb műtárgyakat és régi bútorokat helyeztek el, melyek nagy részét Keglevich európai utazásai során szerzett be; ezek a tárgyak tovább fokozták a belső kialakítás által keltett ódon hangulatot. A kastélyban vendégszobák is sorakoztak, a hátsó szárnyában a gótika világát idéző, kőbordás, boltozott kápolna kapott helyet.

A kastély az épülettel egy időben kialakított tájképi kertben áll (113. kép). A kastélyparkot a közeli főutca – ténylegesen országút – felől fal határolta. A parkba gótizáló kapuépítményen át lehetett bejutni, melynek közelében kapusház állt.

A leírás forrása: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-02-16 23:45:18
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Téglahíd (12.103 km)
Báncsipkés vára (12.448 km)
Zsivány torony (17.456 km)
Vasúti kőhíd (17.750 km)