Karácsonyi-ház


Ország: Románia
Szélesség (lat): N 47° 1,747'
Hosszúság (lon): E 23° 54,539'
Védettség van? nem tudom
Védettség száma:
Típus: Lakóépület
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve: Gherla
A település magyar neve: Szamosújvár
A település német neve: Neuschloss
A település latin neve: Armenopolis
Cím: Mihai Viteazul utca 6.
Egyéb adat:
Rövid leírás: Szamosújvár Árpád-kori eredetű település. Az első írott adat a 13. századból maradt fenn róla, ekkor Gerlahida volt a neve. Akkor szerzett országos jelentőséget, amikor az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának legelején, a 16. század közepén, Martinuzzi (Fráter) György, Erdély kormányzója modern, egy korábbi erősség helyén olasz bástyás erődítményt építtetett itt. Ez az építmény máig meghatározza a várost - igaz, miután valódi katonai jelentőségét elvesztette, 1786-ban börtönné alakították át. E célt szolgálja ma is.

A korábban jelentéktelen település helyett ma álló, újkori eredetű várost Erdélybe telepedett örmények alapították a 18. század elején. A közösség még 1239-ben vándorolt ki őshazájából, Arméniából. Több, mint 400 éves vándorútjuk során a Krímben, Lengyelországban és Moldvában is megtelepedtek. Erdélybe I. Apafi Mihály tudatos telepítési politikája révén jutottak el. Az 1672-ben megérkezett közösségnek a fejedelem 1684-ben adott kollektív oltalomlevelet. Apafi első sorban a kereskedelem támogatása érdekében telepítette le az örményeket. Az önálló fejedelemség bukása után a Habsburg udvar emellett ellenreformációs törekvései során is számított a kiváltságolt, örmény-katolikus hitre tért közösségre. 1696-ban az örmények I. Lipót császártól megkapják a szamosújvári uradalmat, 1700-ban pedig engedélyt kapnak arra, hogy itt új várost építsenek. Az építkezés nagy lendülettel indul meg. A tisztán barokk stílusú, tervezett város, Liberum Oppidum Armenopolitanum, a vártól délre kezd felépülni, egy Alexa nevű római mérnök tervei szerint. 1787-ben szabad királyi városi rangot kap a település. Hivatalos neve 1867-től Szamosújvár lesz. Trianonban Erdélyt a győztesek Romániának juttatták, így 1920-tól Gherlára változott a név.

A mérnöki munkával megtervezett, egyedülálló, barokk város alapjainak kijelölésekor a polgári épületek számára kisebb és nagyobb telkeket mértek ki. A kisebbek 10, míg a nagyobbak 20 méteres utcafronttal rendelkeztek. Az ide költözők anyagi tehetségüknek megfelelően vásárolhattak ezek közül. A kisebbre 3, míg a nagyobbra 5 ablaktengelyes házak épültek. Ezek alkotják meg a gyönyörű belváros gyöngysorként egymás után következő épületeit. Az építkezések elején nagy segítséget nyújtott a középületek, templomok építése céljából több évre ideköltözött mesteremberek sokasága. A szamosújvári barokk polgárházak mintaképeit első sorban a közeli Kolozsvár belvárosának barokk építkezésében lelhetjük meg. Ugyanakkor Szamosújváron a házak reprezentációs jellege mellett legalább ennyire szerepet játszott az örmények megélhetését szolgáló kereskedelem és kisipar igényeinek kielégítése. Ennek megfelelően a házakban nem épültek ceremoniális dísztermek, ugyanakkor mindenképp helyet kellett biztosítani a műhelyeknek, raktáraknak is.

Viszonylag kevés, emeletes barokk örmény épületről tudunk a városban, de ezeknek is csak a töredéke maradt ránk. Ezek egyike az 1747-ben befejezett Karácsonyi-ház, vagy máshol: Karácsonyi-palota. Utcafronton álló, téglalap alaprajzú, egy emeletes, nyereg tetős, barokk stílusú épület. Hét tengelyes, szimmetrikus homlokzatát a párkányzat fölött háromszögű timpanon koronázza. Az utcai homlokzatot dél felől az udvari, két szintes árkádsor folyosóinak végfalán kialakított ajtó, ill. ablak zárja. A homlokzati nyílászárók körül találjuk a város legszebb barok kőkereteit, igen gazdag plasztikus díszítéssel. A kapudíszeket a fő téri nagytemplomon is dolgozó Anton Schuchbauer alkotta. Az épület jellegzetessége még a házhoz délről kapcsolódó, hatalmas méretű és gazdagon díszített kapuzat, melyet két oldalt 1-1 Atlasz tart. A bejárat fölött egykor a család címere volt látható, amely ma már nincs meg. Az emeleti termek mennyezetét freskók borították.

A Karácsonyiak a 16. század óta ismert erdélyi birtokos nemesek voltak. A szamosújvári nagytemplomban eltemetett Karácsonyi Miklós és Adeodát a város polgármesterei voltak a 18. század közepén. Id. karácsonyi Emmánuel alapította a városi szegényházat és nagy összeggel támogatta a helyi örmény gyermekek taníttatását. 1859-ben Karácsonyi Guidó grófi rangemelést kap a királytól és a város díszpolgára lesz. A több ágra szakadt családnak számos háza volt a városban a Posta és a Víz utcában. Ezen ágak egyike emelte a most ismertetett palotát.

A házban 1902-ben görögkatolikus szeminárium működött. Ma történeti múzeumnak ad helyet.

A leírás adatainak forrása: Balázs-Bécsi Attila: Szamosújvári örökség. TÉKA Alapítvány, Szamosújvár, 2013. A fotók forrása: Rotea Dan, Google Earth
Adatlapot készítette: szépmíves
Adatfelvétel ideje: 2018-05-13 13:32:16
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Összetett keresés