Megújulásunk támogatója:  

Kalazanci Szent József templom és rendház

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 41,382'
Hosszúság (lon):
E 22° 27,776'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Carei, 1918. December 1. u. 4.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom és plébánia épülete a város keleti részén, az Kossuth tér közvetlen közelében, a Mezőfényi- (Someş), a Kaplonyi- (Căpleni), az Állomás- (Independenţei), a Iuliu Maniu- és a Petőfi utca (1. Decembrie 1918) által határolt telken helyezkedik el, úgy hogy a templom nyugati homlokzata a Petőfi utcával, déli homlokzata pedig, akárcsak a hozzákapcsolódó L- alaprajzú rendház főhomlokzata a Iuliu Maniu utcával párhuzamos.
Alaprajzát tekintve a templom kelet-nyugat tájolású, centrális elrendezésű, hajója oválisba írható nyolcszög alaprajzon emelkedik. A nyolcszög déli és északi oldalán egy-egy szélesebb kápolnafülke található, ezeket két-két keskenyebb, a templom falába mélyülő kápolnafülke fogja közre. A templom hajója a központi kápolnák között a legszélesebb, a szentély illetve az orgonakarzat felé összeszűkül.
A templom hajója keleten apszisban végződik. Az apszis két oldalán egy- egy téglány alaprajzú sekrestye található, emeletükön egy-egy oratóriummal. Ezeket egy kétszintes szentélykörüljáró kapcsolja össze. Az oratóriumokba felvezető lépcsők a szentélykörüljáróban találhatóak, a sekrestyék szomszédságában, ezek keleti oldalán.
A körüljáró eredetileg nem állott kapcsolatban a rendház épületével. Mai formáját az Ybl Miklós által vezetett felújítási-restaurálási munkálatok során nyerte el. Ekkor a szentély, pontosabban a főoltár mögött egy ajtót nyitottak, melyen keresztül az újraépített rendház folyosójára lehetett jutni.
A templom homlokzatain későbarokk, enyhén klasszicista jellegű stílusjegyek jelennek meg. A nyugati homlokzat meghatározó eleme az erőteljes koronázó párkány fölé emelkedő, szobrokkal, urnákkal, volutákkal, valamint a Károlyi család grófi címerével díszített, díszes kialakítású, egyenes záródású nyílászárókkal és ión fejezetű pilaszterekkel tagolt torony, mely a hajóhoz az orgonakarzat által meghatározott keskeny térrésszel kapcsolódik, ezért kívülről szinte teljesen elrejti a mögötte húzódó templomot.
A torony díszítése, tagolása, a nyílászárók kiképzése -a torony legfelső szintjének kivételével, mely a XIX. századi átalakítási munkálatok eredménye - az építkezések első periódusában nyerték el mai formájukat. Ezek egységesek képet mutatnak, az itt megjelenő tagoló elemek, díszítések a templom külső falainak egészén megtalálhatóak.
A templom déli és északi homlokzatainak kialakítása szinte teljesen megegyezik. A hajó centrális elrendezéséből következőleg külső homlokzatai tömbszerűek. A nyolcszög oldalai hajlított ívű faltagozatokkal kapcsolódnak egymáshoz. Ezeken a helyeken megtörik a hajó külső falát három részre osztó két erőteljes párkány folytonossága, melyek a sarkoknál kiugranak, más részeken ívesen kidomborodnak, mozgalmasságot árasztva. Ezt a mozgalmasságot hangsúlyozza a párkányok által meghatározott vízszintes, a tetőzet felé egyre csökkenő magasságú falsíkok lépcsőzetes elhelyezkedése is, melyeket függőlegesen különféle keretezésű, formájú ablakok tagolnak.
Az északi, illetve a déli homlokzat keleti, szentély felőli része is hasonlóságot mutat. A sekrestyék és a fölöttük húzódó oratóriumok külső falait egyszerű, egyenes záródású ablakok, míg a tömegével föléjük emelkedő szentély falát félköríves záródású ablakok tagolják.
A belső tér elrendezését az alaprajzi elrendezés határozza meg. Az ebből adódó mozgalmasságot még jobban erősítik a különböző tagoló elemek, a szabályos rendben elhelyezkedő kompozit fejezetű ikerpilaszterek, az erőteljes profilozású párkány, a hevederekkel tagolt csehsüveg-boltozat, a boltmezők által határolt félköríves záródású ablakok és a stukkóból kialakított gazdag növényi ornamentika.
Az oltárképek, építményeikkel együtt szervesen illeszkednek ebbe a környezetbe: a szentélyt a főoltár építménye zárja le, a hajó falába bemélyülő hat kápolnafülkében pedig egy-egy mellékoltár található: az északi oldalon Páduai Szent Antal, Szent József, Avellinói Szent András, a déli oldalon pedig Nepomuki Szent János, a Szentháromság, és a Magyar Szent Királyok oltára. Az oltárképeket 1778-1780 között a 18. század közép-európai barokk festészetének egyik jelentős képviselője, a sziléziai származású bécsi oltárkép- és freskófestő, Johann Ignaz Cimbal festette.
A templom belső díszítésében a legnagyobb szerep ennek a hét barokk-kori oltárnak jut. A feketére festett, félköríves vagy karéjjal bővített félköríves záródású keretben elhelyezett oltárképek klasszicizáló, kőből faragott menza fölött helyezkednek el, szürke márványból készült retabulum előtt. Tabernákuluma csak a főoltárnak és a Szentháromság-oltárnak van.
Az oltárokat könnyed, rokokó jellegű aranyozott díszítések (növényi ornamensek, girlandok, rózsák, kagylódíszek) illetve felhők közül előbújó, angyalfejeket mintázó stukkódíszek ékesítik. Az oltárépítmények kiképzése hasonló, egységes, csupán a Kalazanci Szent József tiszteletére állított főoltár, illetve a Szentháromság-oltár emelkedik ki a többi közül nagyságával és gazdagabb díszítésével.


(Bara Júlia leírásának részlete)
Adatlapot készítette:
Marcius
Adatfelvétel ideje:
2011-04-11 13:14:28
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Ortodox templom (0.471 km)
Sziget-vár (8.723 km)
Sváb tájház (12.042 km)