Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom

Forrás: wikipedia.org
Forrás: wikipedia.org
Forrás: baranyielek / Panoramio
Forrás: baranyielek / Panoramio
Forrás: ritacecilia / Panoramio
Forrás: ritacecilia / Panoramio
Forrás: Panoramio
Forrás: Panoramio
Forrás: baranyielek / Panoramio
Forrás: baranyielek / Panoramio
Forrás: Panoramio
Forrás: Panoramio
Forrás: Norbert Kovach / Panoramio
Forrás: Norbert Kovach / Panoramio
Ország: Ukrajna
Szélesség (lat): N 48° 8,436'
Hosszúság (lon): E 23° 2,012'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Templom
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve: Виноградів / Vinohragyiv
A település magyar neve: Nagyszőlős
A település német neve:
A település latin neve:
Cím: A város főterének közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás: A középkori Magyar Királyság északkeleti régiójának egyik legjelentősebb települése, Nagyszőlős már az Árpád-korban fejlődésnek indult, lakói mellé német ajkú telepesek is érkeztek.

Ősi plébániatemplomának építéséről pontos adataink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy a 13. században már fennállott. Mai építészeti képét a 14. századi, gótikus stílusú átépítése és jelentős bővítése nyomán nyerte el. E korszakban alakult ki a keletelt tengelyű, nyereg tetős, ma bádoglemezzel fedett templom szokatlanul elnyújtott, keskeny, hosszú alaprajza, keleten sokszög záródású, támpillérekkel övezett, nagy ablakokkal áttört szentéllyel. A templom nyugati homlokzata előtt áll az alsó szintjein négyzetes, míg felső emeletein nyolcszögű alaprajzú, gótikus harangtorony. Az épületen ma is számos gótikus részlet látható, a szépen faragott kapukeretektől kezdve a kőkeretes ablakokon át a hajót a szentélytől elválasztó diadalívig. E templomot 1545-ben az ország legfontosabb plébáiáinak sorában találjuk.

Még ugyane század közepén, a terjedő protestantizmus Nagyszőlősön is győzedelmeskedett, a város lakossága reformátussá vált és tovább használta ősi templomát is. A római katolikus hívek lelki igényeit a szintén a város fő terén álló, a 16. században megrongált, de már 1693-ban rendbe hozott ferences kolostor barátai látták el. Végül az ősi templom a 19. században ismét a katolikus felekezet birtokába jutott. Az ekkorra már fedél nélküli épületet Hám János szatmári katolikus püspök támogatásával állították helyre. Ekkor készült a templom és a szentély új boltozata is.

Kárpátalja területét, amely a Trianoni békével az újonnan létrehozott államalakulathoz, Csehszlovákiához került, 1945-ben bekebelezte a sztálinista Szovjetúnió. Az ateista birodalom a templomot 1959-ben bezáratta, az épületet pedig vállalati raktárként használták. A katolikus hívek ez idő alatt csak a temetőkápolnában tarthatták meg szertartásaikat. Végül 1989-ben Magyarországról érkezett ferences szerzetesek újraindították a plébániai életet. A lelkes hívek munkája nyomán pedig megújult a templom ot végül 1991-ben Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek szentelte fel újból.

A templom egykori orgonája, melyet az Országh Sándor és Fia cég épített 1888-ban, a szovjet időkben elpusztult.

A leíráshoz felhasználtuk Pápai Zsuzsanna (szerk.): Kárpátalja. Római katolikus templomok, (Munkács, 2003.) c. művét.
Adatlapot készítette: szépmíves
Adatfelvétel ideje: 2015-04-17 11:30:11
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Összetett keresés