Megújulásunk támogatója:  

Ipoly-híd maradványai


Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 11,560'
Hosszúság (lon):
E 19° 31,751'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól keletre az Ipoly medrében
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A történeti korokban az Ipoly folyón egyszerre sok tucat híd állt. Ezek egy részén átmenő forgalom zajlott, országút szelte át a vizet. De voltak kevésbé jelentős hidak, amelyeket a helyi lakosok egész egyszerűen a folyó túlpartján lévő szántóföldek megközelítésére használtak. (Sok évszázados gyakorlat volt ugyanis, hogy a folyóparti településekhez a víz mindkét oldalán tartoztak szántóföldek. E rendszer, érdekes módon, még Trianon után is megmaradhatott, csak a két "baráti" szocialista ország szüntette azt meg 1950 körül.) Az elvesztett I. Világháborút követően a magyar és a cseh hadsereg közötti demarkációs vonalat e régióban az Ipoly vonala képezte. Később ez a trianoni békediktátumban államhatárrá vált. Ekkortól az Ipoly-hidak ugyan határátkelőkké váltak, így sokuk mellé sorompókat, őrbódékat, határőr laktanyákat építettek, de maguk a hidak megmaradtak, akár csak az átkelés lehetősége. 1944-ben a visszavonuló német alakulatok az Ipoly-hidakat felrobbantották. Bár ezek többségét ideiglenesen még helyreállították, 1950 után legtöbbjüket - főleg a kisebbeket - megszüntették, lebontották, vagy végleg pusztulni hagyták.

Ilyen, kevéssé ismert híd állott Rárósmulyad keleti szélén is. Ez a települést az Ipoly túlsó partján álló Nógrádszakál községgel kötötte össze, egészen pontosan: az ide vezető országútba torkollott bele. Az első, itt álló híd fából épült és léte először egy 1872-es térképen tűnik föl. 1938-ban, az I. Bécsi döntést követően, amikor a csehszlovák-magyar országhatár - időlegesen - északabbra tolódott az Ipolytól, a rozoga fa híd mellé, annak kifolyási oldalán egy vasbeton pilléreken álló, acél gerenda hidat emeltek. Az új híd hat nyílású volt: hatszor 12 méteres nyílással, így összesen 72 méter hosszban. 1944-ben a németek a jobb parthoz legközelebb lévő nyílást felrobbantották. A hidat később nagyrészt elbontották, az ide vezető utat is felszámolták. Ma a pilléreinek egy része áll még, illetve megtalálhatóak magyar oldalon az ide vezető út ferde szárnyfalai.

A korábbi fahíd a vasbeton híd felépülte után is használatban maradt. Ez szintén a II. Világháborút követően pusztult el. Cölöpjei alacsony vízállás idején jól láthatóak az Ipoly medrében.

A leírás adatainak forrása: Hajós Bence: Ipoly-hidak Ipolytarnóctól Ipolyságig. Hn., 2001. A kép forrása: Timur lenk /wikipedia.org
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-06-07 03:35:12
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.