Megújulásunk támogatója:  

Imádkozó bányász szobra





Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 51,076'
Hosszúság (lon):
E 20° 56,004'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Banícke námestie (Bányászok tere) közepén, szabadon áll a múzeum (484/8 házszám) főbejárata előtti park tengelyében.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Felső-Magyarország egyik legkorábbi és magát a legjelentősebbek közé felküzdő bányász települését német telepesek alapították, még a 12. században. A tatárjárás (1241-42.) pusztítása után érkező újabb telepesek újra benépesítették a települést, amely még e században városi rangot is kapott, biztonságát pedig a város fölött épült vár fokozta. A gazdag arany- és ezüstbányáiról híres Gölnic hamarosan a környező bányász települések központja lett. A színesfém lelőhelyek kimerülése után, az újkorban iparának súlypontja fokozatosan a vasbányászatra és ennek megmunkálása céljából létesült hámorokra tevődött át.
A bányász múlt ma is erősen hozzátartozik a városlakók identitásához. Így történhetett, hogy az 1802-ben emelt városháza (ma bányászati múzeum) előtti fő téren, mészkő talapzaton álló bányász szobor mára a város jelképévé vált. Az életnagyságú, bronzból öntött, kezét imára kulcsoló, díszegyenruhában ábrázolt bányász alakot formáló alkotás Szamovolszki Ödön (1878-1914.) budapesti szobrászművész műve. Eredetileg nem itt, hanem a Gölnicbányával DK-ről szomszédos Matildhután állították fel, Jacobs báró kastélyának udvarán, valamikor 1900 tájékán. A jelenlegi talpazatán olvasható 1933-as évszám minden bizonnyal az áthelyezés dátuma.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-03 18:52:56
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.