Megújulásunk támogatója:  

Henter-kúria


Forráa: http://www.csikszentimre.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 16,799'
Hosszúság (lon):
E 25° 52,006'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-m-B-12970
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu déli szélén, a Pálszeg végén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Értékes műemléke a községnek a Henter-kúria, amelynek különösen a lépcsős portikusza szép. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek. A Henterek 1713-ban építtetik, ezen csíkszentimrei udvarházukat amely a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. Az akkor felelhető legjobb mesterekkel építették. A kúriát - alaprajzát tekintve - a XVIII. századi székelyföldi udvarházak közé sorolhatjuk. A téglalap alaprajzi elrendezés a népi építészet hatására utal. Az udvarház, amelynek pitvara alá van pincézve, több helyiségből, ebédlőből, hálószobákból, konyhából és mellékhelyiségekből állt. Az épület előtt oszlopokon nyugvó, nyitott tornác helyezkedik el. Ennek kőoszlopait faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfüzérek díszítik, amelyek reneszánsz hatást mutatnak. A kúria tetőzete - a XVII. század végén Erdélyben is elterjedt - zsindellyel borított, megtört felületű nyeregtető.
A tornác feletti, háromszög formájú oromzaton a Henterek - nyakán átlőtt, karmai közt kavicsot tartó darut ábrázoló - címere látható.
A csíkszentimrei udvarház számos történelmi esemény színhelye volt az évszázadok során. Ezek közül kiemelkedő a székely határőrség megszervezéséhez fűződő: a madéfalvi vérfürdő után a megfélemlített alcsíki főemberek báró Henter Ádám házánál tették le az esküt. A határőrség megszervezésében játszott szerepéért 1765 áprilisában Henter Ádámot csíki főkirálybírónak nevezik ki. A két világháború közötti időszakban a falu déli kijáratánál található udvarház a helyi római katolikus egyház tulajdonába került vásárlás útján. Kovács Balázs esperes-plébános az épületet renováltatta és bővíttette, majd felekezeti iskolát és művelődési házat rendeztek be abban. 1948-ban a felekezeti iskolát államosították, de egy ideig még ott működtek az iskola alsóbb osztályai és az iskola műhelye. 1990 után a kúria visszakerült a csíkszentimrei katolikus egyházközség tulajdonába. 1992-től Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is számon tartják.

Forrás: Forró Albert, A Henterek és csíkszentimrei udvarházuk, 2008/3. sz.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-14 14:04:26
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.