Haupt-Stummer-kastély

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 33,813'

Hosszúság (lon):

E 18° 18,311'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település közepén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Báró Haupt-Stummer Lipót (1859-1924) brünni család sarja volt. Édesapja, Haupt Sándor „buchenrodei” előnévvel 1875-ben kapott osztrák nemességet. Lipót a kettős vezetéknevet 1888-ban vette fel, miután 1884-ben feleségül vette Stummer Ágoston ugyancsak brünni gyártulajdonos leányát, Augusztát: apósa ugyanis – örökbefogadva őt – ráruházta családnevét, „tavarnoki” előnevét, 1887-ben megszerzett magyar bárói rangját és címerét. Az ifjú férj 1885-ben, házassága évében megvette a tavarnoki kastélyhoz közel fekvő tőkésújfalui birtokot, s itt - egy régi lak felhasználásával - 1892-ben új kastélyt építtetett.

Az egyemeletes, összetett tömegű kastély több, egymástól elkülönülő részből áll. Ez kötetlenséget sugall, ami egy 19. század végi, vadászatnak és szórakozásnak szentelt épület esetében természetes, ugyanakkor – jogosan, de nem minden célzatosság nélkül – azt az érzetet kelti, hogy építése több szakaszban történt. Egyik szárnya téglány alakú és a régi épületet rejti magában. Ennek rövid oldalához torony, illetve földszintes folyosó csatlakozik, melyek biztosítják a kapcsolatot az utóbb épült táncterem haránt elhelyezkedő, sokszög záródású tömbjével. A toronytól ívesen kanyarodó kétszintes árkád vezet a kisebb, négyzet alaprajzú hátsó szárnyhoz. A kastély architektúrája neoreneszánsz, illetve neobarokk. A téglalap alakú szárny földszinti ablakainak lunettájában – utalásként az épület vadászkastély funkciójára – medvefej néz ki, emeleti ablakait háromszögű szemöldökpárkány zárja le, manzárd tetőzetét többszörösen tört ívű oromzatok élénkítik. A kétemeletes, zömök torony összetett sisak koronázza.

Az árkádok alatt nyílik az épület főbejárata, az árkádos szakasz mögött hengeres, félgömbbel zárt kilátótorony-féle emelkedik. A táncterem tömbjének kompozitfejezetes pilaszterek és erőteljes párkány kölcsönöz barokkosan monumentális megjelenést; hosszú oldalsó ablakai a sokszögzáródású rövid oldalon a földszintre kerültek és kerek felső ablakokkal egészültek ki. A téglány alakú szárny földszintjén csehsüveg boltozatos termek árulkodnak a korábbi építési korszakról. A szárny végén kisebb lépcsőház vezet az emeletre, a főbejárat, illetve az árkádok mögött széles csigalépcső található. A táncterem mérete és gazdagsága az épület viszonylag visszafogott külső képéhez képest meglepő. A kétszintes, teknőboltozatos teret az egyik oldalon az emelet szintjén zenekari karzat, a végén a sokszög alakú épületrészt kitöltő melléktér – valószínűleg egykori színpad – egészíti ki. A terem falait neorokokó stukkódísz élénkíti. A színpaddal szemközti rövid oldal fala a legdíszesebb: középen hatalmas, stukkókeretbe foglalt tükör helyezkedik el, ennek két oldalán a Stummer és a Haupt család előneveit adó tavarnoki és a morvaországi buchenrodei kastély képe, fölötte nagyobb méretben magát a tőkésújfalui kastélyt ábrázoló falfestmény díszeleg. Mindhárom kép sokkarélyos és cifra keretelésű. De nemcsak a festmények idézik meg a frissen nemesített család hátterét. A táncterem, illetve az egész épület külső képe a morvaországi reneszánsz és barokk kastélyok világával rokon; a morva eredetű építtetők egykori szülőföldjüket varázsolták a dombos nyitrai tájra. Az sem kizárt, hogy a tervező építészt is onnan hozták.

A főpületet egykor portás- és kocsislak, 16 lóra szánt istálló, szerszám- és nyeregkamra, valamint nagy kocsiszín egészítette ki. A kastélyt fallal körbezárt, árnyas park övezi, melyet a 19. század végén vízvezetékkel láttak el. A park, illetve a kastély a falu szélén található, attól a Vicsoma patak választja el. A másik oldalon, közvetlenül a park fölött tölgy- és bükkerdővel borított domb emelkedik.

Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-03-15 16:59:59