Haupt-Stummer-kastély


Forrás: Toni Fodora / Panoramio

Forrás: Tulák / Panoramio

Forrás: Borjan 11 / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 33,813'
Hosszúság (lon):
E 18° 18,311'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Báró Haupt-Stummer Lipót (1859-1924) brünni család sarja volt. Édesapja, Haupt Sándor „buchenrodei” előnévvel 1875-ben kapott osztrák nemességet. Lipót a kettős vezetéknevet 1888-ban vette fel, miután 1884-ben feleségül vette Stummer Ágoston ugyancsak brünni gyártulajdonos leányát, Augusztát: apósa ugyanis – örökbefogadva őt – ráruházta családnevét, „tavarnoki” előnevét, 1887-ben megszerzett magyar bárói rangját és címerét. Az ifjú férj 1885-ben, házassága évében megvette a tavarnoki kastélyhoz közel fekvő tőkésújfalui birtokot, s itt - egy régi lak felhasználásával - 1892-ben új kastélyt építtetett.
Az egyemeletes, összetett tömegű kastély több, egymástól elkülönülő részből áll. Ez kötetlenséget sugall, ami egy 19. század végi, vadászatnak és szórakozásnak szentelt épület esetében természetes, ugyanakkor – jogosan, de nem minden célzatosság nélkül – azt az érzetet kelti, hogy építése több szakaszban történt. Egyik szárnya téglány alakú és a régi épületet rejti magában. Ennek rövid oldalához torony, illetve földszintes folyosó csatlakozik, melyek biztosítják a kapcsolatot az utóbb épült táncterem haránt elhelyezkedő, sokszög záródású tömbjével. A toronytól ívesen kanyarodó kétszintes árkád vezet a kisebb, négyzet alaprajzú hátsó szárnyhoz. A kastély architektúrája neoreneszánsz, illetve neobarokk. A téglalap alakú szárny földszinti ablakainak lunettájában – utalásként az épület vadászkastély funkciójára – medvefej néz ki, emeleti ablakait háromszögű szemöldökpárkány zárja le, manzárd tetőzetét többszörösen tört ívű oromzatok élénkítik. A kétemeletes, zömök torony összetett sisak koronázza.
Az árkádok alatt nyílik az épület főbejárata, az árkádos szakasz mögött hengeres, félgömbbel zárt kilátótorony-féle emelkedik. A táncterem tömbjének kompozitfejezetes pilaszterek és erőteljes párkány kölcsönöz barokkosan monumentális megjelenést; hosszú oldalsó ablakai a sokszögzáródású rövid oldalon a földszintre kerültek és kerek felső ablakokkal egészültek ki. A téglány alakú szárny földszintjén csehsüveg boltozatos termek árulkodnak a korábbi építési korszakról. A szárny végén kisebb lépcsőház vezet az emeletre, a főbejárat, illetve az árkádok mögött széles csigalépcső található. A táncterem mérete és gazdagsága az épület viszonylag visszafogott külső képéhez képest meglepő. A kétszintes, teknőboltozatos teret az egyik oldalon az emelet szintjén zenekari karzat, a végén a sokszög alakú épületrészt kitöltő melléktér – valószínűleg egykori színpad – egészíti ki. A terem falait neorokokó stukkódísz élénkíti. A színpaddal szemközti rövid oldal fala a legdíszesebb: középen hatalmas, stukkókeretbe foglalt tükör helyezkedik el, ennek két oldalán a Stummer és a Haupt család előneveit adó tavarnoki és a morvaországi buchenrodei kastély képe, fölötte nagyobb méretben magát a tőkésújfalui kastélyt ábrázoló falfestmény díszeleg. Mindhárom kép sokkarélyos és cifra keretelésű. De nemcsak a festmények idézik meg a frissen nemesített család hátterét. A táncterem, illetve az egész épület külső képe a morvaországi reneszánsz és barokk kastélyok világával rokon; a morva eredetű építtetők egykori szülőföldjüket varázsolták a dombos nyitrai tájra. Az sem kizárt, hogy a tervező építészt is onnan hozták.
A főpületet egykor portás- és kocsislak, 16 lóra szánt istálló, szerszám- és nyeregkamra, valamint nagy kocsiszín egészítette ki. A kastélyt fallal körbezárt, árnyas park övezi, melyet a 19. század végén vízvezetékkel láttak el. A park, illetve a kastély a falu szélén található, attól a Vicsoma patak választja el. A másik oldalon, közvetlenül a park fölött tölgy- és bükkerdővel borított domb emelkedik.
Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
Az egyemeletes, összetett tömegű kastély több, egymástól elkülönülő részből áll. Ez kötetlenséget sugall, ami egy 19. század végi, vadászatnak és szórakozásnak szentelt épület esetében természetes, ugyanakkor – jogosan, de nem minden célzatosság nélkül – azt az érzetet kelti, hogy építése több szakaszban történt. Egyik szárnya téglány alakú és a régi épületet rejti magában. Ennek rövid oldalához torony, illetve földszintes folyosó csatlakozik, melyek biztosítják a kapcsolatot az utóbb épült táncterem haránt elhelyezkedő, sokszög záródású tömbjével. A toronytól ívesen kanyarodó kétszintes árkád vezet a kisebb, négyzet alaprajzú hátsó szárnyhoz. A kastély architektúrája neoreneszánsz, illetve neobarokk. A téglalap alakú szárny földszinti ablakainak lunettájában – utalásként az épület vadászkastély funkciójára – medvefej néz ki, emeleti ablakait háromszögű szemöldökpárkány zárja le, manzárd tetőzetét többszörösen tört ívű oromzatok élénkítik. A kétemeletes, zömök torony összetett sisak koronázza.
Az árkádok alatt nyílik az épület főbejárata, az árkádos szakasz mögött hengeres, félgömbbel zárt kilátótorony-féle emelkedik. A táncterem tömbjének kompozitfejezetes pilaszterek és erőteljes párkány kölcsönöz barokkosan monumentális megjelenést; hosszú oldalsó ablakai a sokszögzáródású rövid oldalon a földszintre kerültek és kerek felső ablakokkal egészültek ki. A téglány alakú szárny földszintjén csehsüveg boltozatos termek árulkodnak a korábbi építési korszakról. A szárny végén kisebb lépcsőház vezet az emeletre, a főbejárat, illetve az árkádok mögött széles csigalépcső található. A táncterem mérete és gazdagsága az épület viszonylag visszafogott külső képéhez képest meglepő. A kétszintes, teknőboltozatos teret az egyik oldalon az emelet szintjén zenekari karzat, a végén a sokszög alakú épületrészt kitöltő melléktér – valószínűleg egykori színpad – egészíti ki. A terem falait neorokokó stukkódísz élénkíti. A színpaddal szemközti rövid oldal fala a legdíszesebb: középen hatalmas, stukkókeretbe foglalt tükör helyezkedik el, ennek két oldalán a Stummer és a Haupt család előneveit adó tavarnoki és a morvaországi buchenrodei kastély képe, fölötte nagyobb méretben magát a tőkésújfalui kastélyt ábrázoló falfestmény díszeleg. Mindhárom kép sokkarélyos és cifra keretelésű. De nemcsak a festmények idézik meg a frissen nemesített család hátterét. A táncterem, illetve az egész épület külső képe a morvaországi reneszánsz és barokk kastélyok világával rokon; a morva eredetű építtetők egykori szülőföldjüket varázsolták a dombos nyitrai tájra. Az sem kizárt, hogy a tervező építészt is onnan hozták.
A főpületet egykor portás- és kocsislak, 16 lóra szánt istálló, szerszám- és nyeregkamra, valamint nagy kocsiszín egészítette ki. A kastélyt fallal körbezárt, árnyas park övezi, melyet a 19. század végén vízvezetékkel láttak el. A park, illetve a kastély a falu szélén található, attól a Vicsoma patak választja el. A másik oldalon, közvetlenül a park fölött tölgy- és bükkerdővel borított domb emelkedik.
Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-03-15 16:59:59
Közeli objektumok
Szűz Mária templom (2.954 km)
Szent Mihály templom (5.081 km)
Téglahíd (5.689 km)
Korossy-Berényi-Forster-kastély (7.970 km)
Keglevich-kastély (10.971 km)
Odescalchi-kastély (11.003 km)
Forgách-kastély (11.479 km)
Nepomuki Szent János szobor (12.206 km)
Szent Gál plébániatemplom (12.251 km)
Bartakovich-kastély (15.644 km)