Megújulásunk támogatója:  

Hármashatárkő


Forrás: GyurIca / Panoramio

Forrás: he2514 / Panoramio

Forrás: Németh Ottó / Panoramio

Forrás: pipifein / Panoramio
Ország:
Szlovénia
Szélesség (lat):
N 46° 52,145'
Hosszúság (lon):
E 16° 6,830'
Védettség van?
nem
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól északnyugatra, a magyar-szlovén-osztrák hármashatáron.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A vesztes nemzetek, így a magyarság számára is gyászos véget érő, öt éves öldöklés, az I. Világháború végén a győztes nagyhatalmak és csatlósaik felosztották az Osztrák-Magyar Monarchia területét, anyagi javait, lakosságát. Az úgynevezett \"békekötések\" - melyek kimunkálásába a vesztes nemzetek képviselői érdemben semmilyen mértékben nem szólhattak bele - kijelölték a korábbi, illetve az Antant által kreált új (utód)államok határait. Az osztrák tartományokból és Magyarország nyugati határsávjából létrehozott Ausztria határait az 1919. szeptember 10-én, a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye kastélyában aláírt békediktátum jelölte ki. Eszerint Magyarország, Ausztria és a győztesek által íróasztal mellett kreált, azóta véres testvérháborúban széthullott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia határai egy dombtetőn találkoztak. Itt az országhatár - melynek a békekötés előtt mindhárom oldala Magyarország része volt (!) - három falu: a ma is magyarországi Felsőszölnök, a Jugoszlávia szétesése után önállósult Szlovéniához tartozó Türke és az Ausztriának jutott Tóka területét választja szét.

A Mura és a Rába folyók vízválasztóját is képező, lapos dombtetőn futó határ pontos és precíz kijelölését az érintett három ország három, ezzel megbízott határkijelölő bizottsága végezte el 1922-re. A hármas határponton a három ország - közösen viselt költségek mellett - határkövet állított fel. A világosszürke márvány obeliszk háromszög alapú csonkagúla alakú. Három oldalának sekélyen bemélyített, keretelt tükreiben 1-1 ország címereinek domborművét helyezték el, a bevésett dátumok pedig az országok határát kijelölő döntésének idejét jelzik. Az obeliszk felállítása 1923. május 23-án készült el.

A Hármashatárkövet a kommunista diktatúra időszakában magyar oldalról nem lehetett megközelíteni, a Nyugat- és Kelet-Európát kettévágó - nagyon is konkrét - \"Vasfüggöny\", egy mélységében is erősen tagolt, több kilométer szélességű, hermetikus határzár rekesztette el azt. 1989-90-ben a műszaki zár megszűnt. Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozását követően pedig már bármikor átmehetünk itt a határon. A Hármashatár körül ma szépen kialakított pihenőhely található, padokkal, játszótérrel. Mindhárom oldalról turistaúton - a határőrök egykori riadó-útjain - közelíthető meg a helyszín. A szomszédos, együtt élő, európai nemzetek barátságát szolgálni hivatott, jelképes helyszínen több, erre utaló emlékmű, plasztika is található.

Paradox módon az egykori \"Vasfüggöny\", az emberek millióit börtönbe záró, megnyomorító zóna emberi beavatkozásoktól való elzártsága különösen jó hatással volt e sáv természeti környezetére. A 20. század második felében, amikor az ember rohamos ütemben változtatta meg a tájat és a természetet, a növény- és állatvilág e sávban, a Balti-tengertől az Adriáig, zavartalan menedéket talált. E nemzetközi jelentőségű Zöld Folyosó értékeinek megőrzése a határok megnyitása után különösen fontos feladatunk. E sávba beleesik a Hármashatár vidéke is. Osztrák oldalon jelzett turistautat is szenteltek a Zöld Folyosó bejárhatóságának.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-01-08 00:14:32
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Vasdobrai vár (6.543 km)
Tábor-kastély (6.585 km)
Emlékkereszt (11.680 km)