Megújulásunk támogatója:  

Halmágy vára és evangélikus temploma


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 51,902'
Hosszúság (lon):
E 25° 7,895'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu közepén az evangélikus templom és temető területén.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Halmágy (Halmagen, Hălmeag) települése a szász vidék egyik magyar szigetfaluja, a Királyföldön, Fogarastól 20 km-re K-re, az Olt jobb partján, dombvidéken fekszik. Vára a hagyományok szerint a falu közepén emelkedő dombon feküdt, ahol most a középkori templom és a temető terül el.
Nevét már 1211-ben említik írásos formában (“Castri Almage”) II. András király barcasági adománylevelében. Ebben az esztendőben az uralkodó a Barcaságot a német lovagrendnek adományozta, és megállapította annak határait: Halmágy-vár és Noilgant (Ugra) vár mellett Miklós-vár gyepűit említi az oklevél. A vár egy 1222-es barcasági határbejárásban is szerepel “castri Almaye” néven. Ez az Árpád-kori erődítmény legkésőbb a tatárjárás (1241/42) során elpusztult.

A vár egykor az egész magaslatra kiterjedhetett. A Ny-i oldalon mesterséges árok nyomai látszanak a temető kerítésén kívül, mely a vár része lehetett valaha. Egyéb látható maradványa az Árpád-kori erősségnek nem maradt. A helyiek elbeszélése alapján tudjuk, hogy régebben sírásás során a templom közelében elszenesedett fagerendákra, kőfal nyomaira bukkantak.

A vár helyén 1260-ban, vagy néhány évvel korábban bazilikális rendszerű háromhajós templom épült. Tiszta román kori elemeiből sokat megőrzött. A brassói Bertalan-templommal, a szász-sebesi templommal és a gyulafehérvári székesegyházzal mutat rokonságot és kerci hatást árul el. Különleges építészeti értékei miatt feltétlenül érdemes megtekinteni. Kéttornyosra tervezték, de a tornyok csak alapjaikban készültek el. Kapujának gazdag díszítése a gyulafehérvári déli kapuval mutat rokonságot. Eredetileg keresztboltozatos volt, jelenleg fiókos barokk kori dongával tagolt 5 boltszakaszra oszlik. A főhajót nehéz, négyszögletes pilléreken nyugvó csúcsíves árkádok kötik össze a mellékhajókkal és kerci mintára hatkaréjos körablakok világítják meg, alattuk pedig rézsútos román kori félköríves ablakok vannak. A szentély teljesen kerci mintát képviseli: a szentély-négyszög közbeiktatásával a nyolcszög három oldalával zárul. Kívül támpilléres. Belül hatosztású bordás boltozata van, melynek bordái díszes támpilléreken nyugszanak. A boltozat záróköve áldást osztó apátot, talán a kerci apátot, mások szerint Szent Miklóst ábrázolja féldombormű faragással. Az apszis zárókövén kereszt alakú női domborművet faragtak ki, középen rózsával és karjain stilizált liliomokkal, melyek a Szűzanya középkori jelképei. Szentségfülkéje inkább román kori, félköríves fali oszlopokon nyugvó, dús levéldíszes kivitelben; dunántúli hatásra utal. A mellékhajók záródása egyenes, az északi sekrestyével, a déli egy bejáró előcsarnokkal folytatódik. Az északi oldal egyik gyámkövén egy furcsa alak, a délin egy férfi domborműve látható, amint hátán hordja a gyámkőre futó hármas oszlopot.

A falut 1488-ban a török támadás elnéptelenítette. Ekkor magyar családneveket jegyeznek fel a helységgel kapcsolatban. A háborús évszázadokat a templom viszonylag jól átvészelte. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lett, a templommal együtt. Érdekessége, hogy lutheránus lakói nem szászok, mint a többi lutheránus települések többségében, hanem magyarok. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-07-07 17:28:48
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Fogaras vára (12.350 km)
Haller-kastély (18.972 km)
Kálnoky-kastély (19.025 km)
Kőhalom vára (20.089 km)