Megújulásunk támogatója:  

Hajómalom


A kép forrása: Szabó Andrea, http://dunaiszigetek.blogspot.hu
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 55,233'
Hosszúság (lon):
E 18° 0,099'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Agrár-ipari objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Petőfi sor 23.: A város északkeleti peremén, a Vág-Duna és a Kis-Duna egyik holtága által alkotott félszigethez rögzítve, a holtág vizén úszik.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Kisalföld minden korban az ország egyik éléskamrájának, legfőbb gabonatermő vidékének számított. A búzát és egyéb szemes terményt a géperejű malmok bevezetése előtt e vidéken rend szerint vízimalmokban őrölték meg. A víz mozgási energiáját kinyerő vízimalmoknak a középkor óta számos formája, típusa alakult ki. Ezek egyike a vízen úszva dolgozó ún. hajómalom volt. Ezek az őrlési igényeknek megfelelően a folyókon mozogni is képes alkotmányok különösen a Dunán és a Vágon terjedtek el a 18-19. században. Néhol, pl. Komáromban, ill. itt, Gútán, kifejezetten nagy tömegben, szigetszerű csoportokba rendeződve is működtek. A vízen úszó hajómalmok, így a gútai is, két db - egy kisebb és egy nagyobb - különálló, hajószerű elemből áll. A nagyobb hajó tartalmazza magát a malomszerkezetet. A két hajórész között helyezkedik el a nagy méretű, alulcsapó vízikerék. A kisebbik hajórész jobbára csak a vízikerék tengelyének alátámasztására szolgál. A legősibb vízi- és hajómalmok szinte teljes egészében fából ácsoltak voltak, legtöbbször maga a molnár értett megépítésükhöz. Az újabb malmok gépezete (tengelyei, fogaskerekei, stb.) már acélból készültek.

A 20. század második felében a folyami hajóközlekedés volumenének rohamos megnövekedése és a folyókon épített gátak és erőművek miatti vízszint-ingadozás nagyon nem kedvezett az amúgy is elavulófélben lévő technológiát képviselő vízi- és hajómalmoknak: egymás után tűntek el a folyókról. Az utolsó, még működőképes hajómalmot 1965-ben szállították be a túrócszentmártoni szlovák falumúzeumba.

1980-ban szervezetek kezdeményezték egy gútai hajómalom rekonstrukcióját. Ebbe számos eredetileg is hajómalomhoz tartozott berendezést, elemet, gépet építettek be, de több, főleg az erőátvitelt szolgáló alkatrészt újakkal pótoltak. A ma egy civil természetvédelmi szervezet tulajdonában, malom-múzeumként látogatható, működőképes építmény műemléki szempontból is hitelesen mutatja be a legősibb, ismert dunai hajómalomtípust. A rekonstrukció elkészítésében a komáromi hajógyár munkatársai működtek közre.

A hajómalom tőszomszédságában egy 85 méter hosszú, fából ácsolt, fedett fahíd vezet át a Kis-Dunán, ami Európa leghosszabb fahídjai közé tartozik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-01-21 11:49:28
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Békavár (0.502 km)
Öreg Iskola (0.618 km)
Falumúzeum (11.750 km)
Károlyi-kastély (14.052 km)