Megújulásunk támogatója:  

Gyulafehérvár erődje

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 4,026'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,464'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Strada Mihai Viteazul
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Valamiféle gyulafehérvári erődre utal már az az adat is, amely szerint 997-ben István a felnégyelt Koppány testének egy részét Erdélybe küldte, hogy Gyulafehérváron nyilván annak kapujára szögezzék fel. Ezt követte 1008-ben a püspökség megalapítása, ám a várra vonatkozó első írásos emlék II. András király 1232. évi adománylevele. Gyulafehérvárat 1241-ben a tatárok elfoglalták és elpusztították. Alig állították helyre a romos épületeket, amikor 1277-ben szászok égették fel a templomot és részben a várost. A város helyreállítását 1287-ben kezdték el és 1291-ben már be is fejezték. A vár azonban az építkezések ellenére sem érte el a hadászat kívánt szintjét, ezért 1469-ben Miklós erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig le kell rombolni, a sáncokat pedig be kell tölteni. 1516-ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, lerontott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal erősítsék meg. Mikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő ideköltözött a fiával, János Zsigmonddal. Azt követően, hogy a királynő tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 1550-ben Martinuzzi György sereggel jelent meg a falak alatt, de a várat elfoglalni nem tudta. Csak a következő évben bekövetkező ostrom során sikerült bevennie Gyulafehérvárat és megegyezésre kényszerítenie Izabellát. 1599-ben Mihály havasalföldi vajda, majd 1603-ban Székely Mózes előtt nyíltak meg a város kapui. 1614-től Bethlen Gábor erdélyi fejedelem székhelye lett. A fejedelem jelentős erődítési munkálatokat végeztetett a várban. Az itteni székesegyházban temették el 1630. január 25-én. A törökök 1658 szeptemberében elfoglalták és kirabolták a várat és a várost. 1704. július 7-én nyílt meg Gyulafehérváron Erdély utolsó fejedelemválasztó gyűlése, s fogadták el egyhangúlag II. Rákóczi Ferencet fejedelemnek.

Az ellenreformáció idején, 1715-ben visszaállították a reformációval megszüntetett katolikus püspökséget, ugyanezen évben kezdtek hozzá III. Károly parancsára és gróf Steinville vezetésével az új, úgynevezett Vauban-rendszerű, csillag formájú erődítmény építéséhez, mely 1738-ra készült el teljesen. Az 1848-49-es szabadságharcban osztrák helyőrség tartotta megszállva a korszerűnek számító várat, s azt a magyaroknak hosszan tartó ostrommal sem sikerült bevenni. Az osztrákok a vár területén képezték ki azokat a román csapatokat, melyek aztán innen irányítva pusztították az erdélyi magyarságot. 1918. december 1-én itt tartották a románok azt a nagygyűlésüket, melyen a küldöttek elfogadták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

A várak.hu adatai nyomán
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-09-08 16:05:41
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.