Megújulásunk támogatója:  

Főgimnázium


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 1,973'
Hosszúság (lon):
E 23° 54,580'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Bobáli út (Str. Bobâlna) 36.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szamosújvár Árpád-kori eredetű település. Az első írott adat a 13. századból maradt fenn róla, ekkor Gerlahida volt a neve. Akkor szerzett országos jelentőséget, amikor az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának legelején, a 16. század közepén, Martinuzzi (Fráter) György, Erdély kormányzója modern, egy korábbi erősség helyén olasz bástyás erődítményt építtetett itt. Ez az építmény máig meghatározza a várost - igaz, miután valódi katonai jelentőségét elvesztette, 1786-ban börtönné alakították át. E célt szolgálja ma is.

A korábban jelentéktelen település helyett ma álló, újkori eredetű várost Erdélybe telepedett örmények alapították a 18. század elején. A közösség még 1239-ben vándorolt ki őshazájából, Arméniából. Több, mint 400 éves vándorútjuk során a Krímben, Lengyelországban és Moldvában is megtelepedtek. Erdélybe I. Apafi Mihály tudatos telepítési politikája révén jutottak el. Az 1672-ben megérkezett közösségnek a fejedelem 1684-ben adott kollektív oltalomlevelet. Apafi első sorban a kereskedelem támogatása érdekében telepítette le az örményeket. Az önálló fejedelemség bukása után a Habsburg udvar emellett ellenreformációs törekvései során is számított a kiváltságolt, örmény-katolikus hitre tért közösségre. 1696-ban az örmények I. Lipót császártól megkapják a szamosújvári uradalmat, 1700-ban pedig engedélyt kapnak arra, hogy itt új várost építsenek. Az építkezés nagy lendülettel indul meg. A tisztán barokk stílusú, tervezett város, Liberum Oppidum Armenopolitanum, a vártól délre kezd felépülni, egy Alexa nevű római mérnök tervei szerint. 1787-ben szabad királyi városi rangot kap a település. Hivatalos neve 1867-től Szamosújvár lesz. Trianonban Erdélyt a győztesek Romániának juttatták, így 1920-tól Gherlára változott a név.

A 19. század végén, ill. a 20. század elején a Kiegyezést követően konszolidálódott és fejlődésnek indult Osztrák-Magyar Monarchia nagy hangsúlyt és komoly tőkét fektetett modern közintézmények, középületek létrehozásába. Ennek érdekében sorozatban épültek modern, célszerű, a közigazgatást, oktatást, szociális ellátást szolgáló létesítmények. Építészeti stílusukat tekintve ezek kivétel nélkül az ekkor dívó, historizáló, eklektikus épületek csoportjába tartoztak és nagyrészt máig meghatározzák számos erdélyi város központjának képét is.

Ezen új középületek sorában épült meg a szamosújvári Főgimnázium is. Létesítését Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1890-es látogatása indította el. A város telket (a vár és a város közötti beépítetlen sávban lévő, egykori állatvásárteret) és 100.000 forintot biztosított az iskola építésére. A hírneves budapesti építész, Alpár Ignác tervei szerint felhúzott épületet 1897-ben vették használatba. Az impozáns méretű, három emeletes, "E" alaprajzú, kontyolt nyereg tetős iskola szimmetrikus szerkesztésű főhomlokzatát a középrizalit neoklasszicista oszlopsora és központi timpanonja dominálja.

Ide költözött az 1861-ben alapított és a város által fenntartott, magyar nyelvű, örmény-katolikus algimnázium, amely ezentúl állami fenntartású, 8 osztályos főgimnáziumként működött tovább. Első igazgatója Mártonfi Lajos lett. Az I. Világháború végi impériumváltozást követően, 1919 október 12-én az épületben megalakult a ma is itt működő intézmény, a Petru Maior Elméleti Líceum elődje. Ezzel az iskola magyar jellege megszűnt.

A leírás adatainak forrása: Balázs-Bécsi Attila: Szamosújvári örökség. TÉKA Alapítvány, Szamosújvár, 2013. A fotók forrása: Google Earth
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-05-14 12:03:08
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.