Megújulásunk támogatója:  

Fogaras vára









Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 50,705'
Hosszúság (lon):
E 24° 58,476'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában. Bejárata K-ről nyílik a Strada Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) utcáról.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Fogaras Árpád-kori eredetű település. Első említése az írott és fennmaradt forrásokban 1291-ből való, amikor Erdély akkori vajdája Ugrin visszakérte III. Andrástól a hatalmas fogarasi uradalmat. Ezt ekkor Forgros néven említik. Határvédelmi feladatai miatt az uradalom adómentességet élvezett. A területet a tatárjárás után újratelepítették, szászok és románok költöztek ide.

A vár legrégibb része a belső várban lévő délnyugati Vörös-torony és az északnyugati Fekete-torony, ezeket Kán László erdélyi vajda építtette 1310 körül. Nagy Lajos a várat és a területet a havasalföldi vajdáknak adta hűbérbe, ezt Hunyadi Mátyás királyunk vette vissza. Ezután gyakran változtak tulajdonosai: Geréb János, Corvin János, Bornemissza János, Majláth István, Bekes Gáspár, a Báthory-család, Vitéz Mihály, Basta generális. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem még építkezett itt. A Rákóczi-szabadságharc után folyamatosan csökken katonai jelentősége, az 1848-49-es szabadságharcban már teljesen jelentéktelen. Talán ennek köszönhető, hogy különösebb romlás nem volt állapotában. Felújítását az 1960-as években kezdték meg. Ma városi könyvtár, múzeum, szálloda és étterem vannak a falak között.
Az 1310-es építkezések után a 16. század elején, reneszánsz stílusban épült ki igazán a belső vár: trapéz alaprajzú lett, sokszögletű tornyokat kapott. Majláth István egy három méter vastag külső várfallal erődítette meg, s ő építtette a Majláth-és Nádasdy-címerekkel díszített kapubástyát is. A belső vár ekkor épült át díszesebb palotává. Bekes Gáspár kezdte el kiásatni a ma is vízzel töltött vizesárkot, valamint a várfalat is tovább erődítette. A Báthoryak alatt a déli szárny reneszánsz loggiát kapott, s a tornyok belső boltívei is ebből a korszakból származnak. Bethlen Gábor fejedelem három bástyával bővítette a külső várat, a Vörös-toronyba pedig órát szereltetett. Ekkor vált a vár Erdély második legnagyobb erődítményévé (Nagyvárad után). A vár vendégszeretetét főként a fejedelemasszonyok élvezték, de itt halt meg az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály is.

A felhasznált képek forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-01-19 01:18:28
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.