Megújulásunk támogatója:  

Farkas utcai református templom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,084'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,729'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-A-07380
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Farkas (ma Kogălniceanu) utca 16
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A fallal körülvett kolozsvári történelmi városközpont déli szélén, közvetlenül a városfal mellett álló, késői gótikus templom a város, de Erdély egyik legismertebb műemléke. Mátyás király alapította és tett felépítésére gazdag adományt a tordai sókamarák jövedelméből. Eredeti funkciója ferences kolostor volt. Mátyás utóda, II. Ulászló király folytatta az építkezést, így a 16. század első éveiben el is készült az épület. A nagy méretű teremtemplomhoz keletről poligonális záródású szentély, délről torony és kolostorszárny csatlakozott.
1556-ban, a protestánssá vált városból elüldözték a ferenceseket, a templomot feldúlták és városi tulajdonba vették. 1579-ben Báthory István fejedelem jezsuitákat telepített ide, akik újra katolikus templomként kezdték használni az épületet, a kolostor épületszárnyában pedig oktatni kezdtek. A vallási vetülettel is rendelkező pártharcok során a jezsuitákat többször is kiűzték Kolozsvárról, így pl. 1603-ban a dühös tömeg feldúlta és részben le is rombolta a templomot, amely ezek után évtizedekig így állt. Komolyabb felújítása, ezáltal mai képének kialakítására Bethlen Gábor fejedelem idején kezdődött, aki 1622-ben az épp templom nélkül lévő városi református közösségnek juttatta a romos kolostortemplomot. I. Rákóczi György fejedelem támogatásával folytatódott a helyreállító munka az 1630-40-es években, melynek leglátványosabb eleme a templomhajó - behúzott pilléreken nyugvó - késő gótikus csillag-boltozatának megépítése volt. A díszes szószéket 1646-ban fejezte be Elias Nicolai nagyszebeni szobrász. Ekkor készült a belső berendezés számos nívós eleme, padsora.

A 20. században két alkalommal is végeztek helyreállításokat az épületen. Az 1909-12-es munka részeként épült a templomhajó nyugati részén egy neogót karzat, amelyre áthelyezték az Angster cég által alaposan \"felbővített\", barokk orgonát. 1941-ben újravakolták a templombelsőt. Ekkor helyezték át ide az almakeréki családi nyughelyükről a két Apafi Mihály - Erdély utolsó 2 fejedelme - földi maradványait egy Kós Károly által tervezett síremlék alá. Figyelemre méltó a templom belső falán látható számos epitáfium a 17-20. századból,, melyek legrégebbi 2 darabja az Apafiak sírjából került elő.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-06-14 01:05:20
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.