Megújulásunk támogatója:  

Facsád vára


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 51,978'
Hosszúság (lon):
E 22° 10,458'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település északi szélén.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Bánság ÉK-i részében, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lippai-hegycsoportot (Erdőhátat) a Lugosi-hegycsoporttól elválasztó, itt Ny-ra tartó Béga két partján fekszik Facsád (Făget) városa. A település északi szélén találjuk Facsád várának romjait.

A település várkastélyát először 1548-ban említi oklevél (castellum Fagyath). A törökök 1552-ben, Temesvár eleste után szállták meg, és még 1589-ben is ők voltak itt az urak. 1595-ben, Báthori Zsigmond fejedelemsége idején a nagy erőkkel felvonuló Borbély György karánsebesi bánnak azonban feladták a várat (szabad elvonulás feltétele mellett), ám az átadás előtt felrobbantották a lőportornyot, amitől az erősség jórészt romba dőlt. Rövidesen újra felépült, 1597-ben Mikul Jankut említik várnagyaként. 1602-ben a török visszafoglalta a várat, majd 1603-ban Basta tábornok katonái űzték ki őket a falak közül, és adták vissza a Békés család birtokába. 1616 körül Bethlen Gábor fejedelem foglalta el a facsádi erősséget, de - egy szerződés értelmében - hamarosan átadta a töröknek. Evlia Cselebi török utazó 1660-ban négyszögletes, erős, mintegy háromszáz katona által védett épületnek írja le. A hódoltság idején a falu magyar lakossága teljesen kipusztult, helyükre németeket telepítettek. A XIX. század közepére - gondozás hiányában - teljesen tönkrement a vár, köveit a környék lakossága hordta szét építkezéseihez.

Két erődítése – a belső és a szélesebb külsővár – jól látható Marsigli 1697. évi térképén. Az eddigi régészeti ásatások a vár területének három részét tárták fel. Elkülöníthető volt egy castellum nyoma, 29 x 26 m-es külső méretekkel. A délkeleti sarok kis kerek toronnyal volt ellátva, 3,20 m belső átmérővel, 1 m vastag fallal, bejárattal. Mellette még egy helyiséget találtak, 5,40 m belső szélességgel. Az építmény görgeteg- és terméskőből épült, középkori és római téglákat kevésbé használtak fel. A nyugati oldalon az árok szélessége 28 m. A déli oldalon ugyanaz az árok 20 m széles. Mélységüket nem lehetett meghatározni a nagyon magas talajvízszint miatt. A külső árkot két szomszédos patakból vagy a Béga vizéből töltötték fel egy csatorna segítségével. Mindegyik oldalon létezett egy 1,70-3 m széles út, ezt gerendák burkolták az árok irányába. Az északi oldalon az utat kétszer hozták rendbe, ennek következtében 4 m széles lett. A déli bejárat mellett a régészek nagy farkasverem nyomára bukkantak. A vár belterületén található építmények több szakaszban épültek. Az északi oldalon egy 4 m széles helyiség létezett, a déli oldalon pedig egy hat méter szélességű szobasor kettő vagy több helyiséggel. A déli sarokban téglalap alaprajzú épületszárny emelkedett (belső mérete 5,15 x 5,40 m) 1,20 m vastag falakkal kívülről és 0,85 m vastag falakkal belülről. A vár életének utolsó szakaszában deszkaépítmények is álltak itt. Keletről egy másik téglalap alaprajzú erődítmény volt szomszédos a várossal. Az ásatások során előkerült leletanyag nagyon gazdag volt. A fegyverek közül legjelentősebb egy muskéta, egyéb vaslövedékek mellett. A kályhacsempék közül egyesek biztosan a 15. századból valók (oroszlánlevelekkel díszített keretben) ami egykorú építmények létezését feltételezi.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-07-07 08:45:13
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Kápolnás vára (10.361 km)
Mocsonyi-kastély (12.563 km)
Galadna vára (14.943 km)
Tótvárad vára (14.964 km)
Mocsonyi kastély (16.447 km)
Kolostorerőd (17.063 km)
Forray-kastély (17.240 km)
Dobrai sánc (24.446 km)
Nopcsa kastély (25.999 km)