Megújulásunk támogatója:  

Fácánkert


Az 1. Katonai felmérésen (18. sz. vége)

A 2. katonai felmérésen (19. sz. vége)

1941-es állapot szerint

Forrás: dusanpagac4 / Panoramio

Forrás: Majo_SZ / Panoramio

Forrás: teodor sprock / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 4,963'
Hosszúság (lon):
E 17° 5,169'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Pozsony központjától délre, külterületen, a köpcsényi/horvátjárfaliu autópálya-csomópont ÉNY-i oldalán
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A köpcsényi (ma: Kittsee - Ausztria) uradalom központjában álló, középkori eredetű várkastélyt a birtokos herceg Esterházy Pál Antal építtette át barokk stílusban az 1730-40-es években. Ugyancsak az Esterházyak nevéhez fűződik ugyanekkor a barokk stílusú, geometrikus rendszerű park kiépítése is, amely a kastélyt közvetlenül körülvevő zöldterületen túl több további részből tevődött össze. Köpcsényből keleti irányban egy két oldalán fasorral övezett, látványos allén lehetett eljutni az ún. Fácánkertbe. Ez a Duna egyik keskeny mellékágának kanyarulata által körbe vett, szabálytalan alakú terület volt, amelyet kívülről kőfallal öveztek. Nyugati szélén a 18. században legelőször egy Vadászház állt. Eköré később majorság épült ki, amely egészen a 20. század közepéig fennállt. Az ide érkező út a kert nyugati szélén egy tört kőből épült, két nyílású, barokk híddal keresztezte a vízfolyást. A zömmel hársfákkal beültetett kert sétányrendszere geometrikus alaprajzú volt: középről sugarasan kiinduló utakból és ezeket összekötő, egymásra merőleges "körutakból" állt, kisebb teresedésekkel. A Fácánkert déli szegélyén szénapajták álltak. A kerítésen belül kialakított vadaskertben fácánokat neveltek, ill. fácánvadászatokat is tartottak. A hagyomány szerint még II. József császár is vadászott itt.

A Fácánkertből kelet felé, a réten át egy újabb, fasorral kísért allé futott tovább egy következő, némileg kisebb, szabálytalan ovális alaprajzú erdőfolthoz. Ennek közepén a 18. században Mulatóház (Lusthaus) állt.

A köpcsényi uradalom a 19. században a Batthyány-Stratmann család kezére jutott.

A terület a 20. században több impériumváltást is megélt. A trianoni béke 1920-ban a korábban Magyarországhoz tartozó Köpcsényt Ausztriának adta úgy, hogy az új országhatárt a falu keleti szélén húzták meg. Így a Magyarországon maradt Fácánkertet elvágták a kastélytól. Ugyanekkor az északon szomszédos település, Pozsonyligetfalu az újonnan kreált Csehszlovákiához került. 1938. márciusában, az Anschluss a Német Birodalomba kebelezte Ausztriát - Köpcsénnyel együtt. Az ugyanez év novemberében megszületett ún. Első Bécsi Döntés Pozsonyligetfalut is Németországhoz csatolta. A Fácánkert ekkor még Magyarországon maradt, Horvátjárfalu határában. 1945-ben, a 2. világháborút megnyerő szövetségesek helyreállították az önálló Ausztriát és Csehszlovákiát. Sőt! Az 1947-es, ún. Párizsi Béke helyt adott a csehszlovákok kérésének és a "pozsonyi hídfő" kiszélesítése céljából újabb három falut, Dunacsúnyt, Oroszvárt és Horvátjárfalut csatolt át Magyarországtól Csehszlovákiához - utóbbi falu külterületén a Fácánkerttel. 1972. óta e három falu is Pozsony város közigazgatási területéhez tartozik.

A Fácánkert túlélte a határváltozásokat és a két világháborút. Végpusztulását a 2. világháborút követő csehszlovák szocialista diktatúra, ill. a "hidegháború" okozta. A terület a két, egymással szemben álló világrend határsávjába, a félelmetes és szigorúan őrzött Vasfüggöny közelébe került. A fácántartást 1950-51-ben végleg megszüntették, a majorság lakóinak távozniuk kellett. A kertet övező kőfalat fokozatosan bontani kezdték - ez olyannyira sikerült, hogy mára nyoma sem maradt.

Az évtizedeken keresztül magára hagyott, elvadult Fácánkertet mára visszarabolta a természet. Utait, teresedéseit sűrű erdő borítja. Egykori szép és rendezett korszakára már csak a legöregebb helyiek emlékeznek... Építményei közül mára csak a kétnyílású barokk kőhíd áll, csodás, buja növényzettől övezve. Félköríves nyílásainak szélessége 5,0 és 5,3 m. Az egykori folyómederből a Duna szabályozása miatt rég eltűnt már az élő víz, csupán időszakosan telik meg a környék csapadékával. A ma 78 hektáros, sűrű erdő - tekintettel növény és állatvilágra - természetvédelmi terület.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-12-03 16:15:54
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Joachim-ház (1.764 km)
Köpcsényi vár (1.817 km)
Zsidó temető (1.858 km)
Pogány-torony (4.847 km)
Gerulata romjai (5.519 km)
Aréna Színház (6.266 km)