Evangélikus templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 45,714'

Hosszúság (lon):

E 25° 32,720'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BV-II-m-B-11709

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Feldioarei utca 470

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A település 1335 előtt castrum Heltheuim néven jelentkezik a forrásokban. Ez a megnevezés a Krizbától északnyugatra álló várra vonatkozik, melynek csak romjai maradtak fenn. 1377-ben Villa Heltwen, 1378-ban Heltwin, 1421-ben Holtwen, 1488-ban Heltesdorf, 1677-ben Höltövény formában fordul elő. Román stílusú templomának építését egyesek a XIII. századra, mások a XIV. század első felére teszik. Szent András nevét viselte. Az eredetiből megmaradt a gazdagon tagolt nyugati kapu a toronnyal. A kaput négy oszlopsor ívei tagolják fantasztikus figurákkal. A XV. században, pontosabban 1452-től gótikus csarnoktemplommá építik át. Már 1400-tól készülhettek a munkálatokra, mert 1400. október 29-én búcsúengedélyt is szereznek a templom javára. A torony alatti templombejáró gótikus kori.
1498-ban falfestményekkel ékesítik, amelyekből főképp a szentély őrzött meg töredékeket. A sekrestye feletti mészréteg eltávolításakor a keresztre feszítés jelenetének ábrázolása tűnt elő. Az 1802. évi földrengéskor a hajó boltozata beszakad a tetővel együtt és oldalfala jobb oldalt bedőlt. 1804–1807 között hozzák rendbe. A szentélyt és berendezését sikerült megmenteni.
A szentély monumentális szárnyasoltára reneszánsz kori. 1520–1530 között készült.
A szárnyakon Jézus szenvedéstörténetét festették meg. Középen Jézus életnagyságú szobra állt, kétoldalt a négy evangélista faragott szobra. A többi tábla Péter, Pál és Jakab vértanúságát ábrázolta. A szobrok és a keresztre feszítés képe későbbiek, állítólag az eredeti szobrokat 1586-ban néhány képpel együtt moldvai betörők ellopták. Talán Csíksomlyóra is került belőlük. A keresztre feszítés képe újabb, 1742-ből való. A predellán Höltövény és Marienburg (Földvár) címere látható.
Harangja is középkori, 1434-ben öntötték; felirata: „O Maria Pia, O Rex Gl...”. A templomot 1547-ben épített kettős várfallal erődítették, két új toronnyal; a régi tornyot is megerősítették, mivel azt az 1533. évi földrengés megrongálta. A valamivel később épített külső négyszögletes fal sarkain még négy tornyot emeltek. Sajnos, ezekből csak egy maradt fenn, mert 1894–1895-ben lebontották és anyagát más építkezésekre használták fel.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár 2000.
Oprescu, G.: Bisericile cetăţi ale sašilor din Ardeal. Bucurešti, 1957.
Bíró József: Erdély művészete. Budapest, 1941.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-01 22:28:03