Megújulásunk támogatója:  

Evangélikus templom


Forrás: erdely.ma
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 41,993'
Hosszúság (lon):
E 25° 26,771'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BV-II-a-A-11643
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Lunga utca 113
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település 1265-ben Feketewholum néven jelentkezik a forrásokban. 1267-ben castrum Feketeholm. Várát a XIII. század elején a német lovagrend építi a templommal együtt. Az eredeti román stílusú építkezésből fennmaradt a nyugati torony nélküli homlokzat, melynek szép kapuját faragások (bárányfej, levelek, angyalfejek koronával) díszítik. Oldalkapuja csúcsíves. Az 1421-es és 1432-es pusztítások után (több ostromot állott ki) újjáépítik, de már gótikus stílusban. A szentély a ötszög három oldalával záródik, és a leghosszabb a Barcaságban. Hálóboltozat fedi. Mérműves ablakai szintén a második építkezési korból valók. Sekrestyéjét, mely kápolna is volt, az emeleti részen is téglabordázatos mennyezet fedi, amint azt a középkori falfestmények nyomai elárulják. Hajója megtartotta eredeti sík mennyezetes kiképzését. Déli ablakai eredetileg csúcsívesek voltak, de a XVIII. században átalakították. Az északi oldal ablakait, melyek a feltételezések szerint félkörívesek voltak, befalazták. Hajójának sík mennyezetét 1701–1702-ben kazettás mennyezettel helyettesítették. Régi harangjának felirata: „O rex glorie Jhesu Criste, veni cum pace”. A dátumból csak a két utolsó számjegy olvasható. 98. (1498) 1892-ben újraöntötték. templomot háromszoros várfal vette körül. A XIII. századi várat 1432-től tornyokkal erősítik. Négy erős tornya közül három most is áll. Mivel a templomnak nem volt tornya, a kaputornyot építették ki harangtoronnyá. A várfal egy részét később lebontották.

Forrás:
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. I., Bukarest, 1977.
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Drăguţ, Vasile: Dicţionar enciclopedic de artă medievală românească. Bucurešti, 1976.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-01 21:27:59
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.