Megújulásunk támogatója:  

Evangélikus templom


Forrás: Entz Géza: http://www.turculturalbrasov.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 42,725'
Hosszúság (lon):
E 25° 37,978'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BV-II-a-A-11817
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Republicii utca 641 szám
Egyéb adat:
Rövid leírás:
1240-ben Mons Sancti Petri néven jelentkezik a forrásokban. 1395-ben mons Petri, 1415-ben Petersberg, 1421-ben villa Zenthpeter, 1762-ben Szent Péter. formában fordul elő. 1240-ben temploma van. A falu neve megőrizte Szent Péter tiszteletére szentelt templomának emlékét. IV. Béla 1240. évi oklevele is Szent Péter egyházat említ, amelyet a cisztercitáknak adományoz. Mivel a falu a német lovagrend alapítása, a templom építési ideje a XIII. század elejére tehető. Az eredetileg román kori templom a torony áldozata lett. 1713-ban ugyanis tornya összeomlik s a helyette 1788-ban épített új torony 4 év múlva végigzuhan a templomon és annyira megrongálja, hogy le kellett bontani és újraépíteni. 1795-ben épül az új templom és 1817-ben az új torony. Az új templom háromhajós. A régi templomból az oltár mögött két zárókövet őriznek: az egyiken féldomborműben Szent Péter látható a kulcsokkal, a másikon Agnus Dei. Az előbbi azzal függ össze, hogy a templomot Szent Péter tiszteletére szentelték. A régi templom emléke továbbá az 1528-ból származó szentélyszék és az 1452-ből való harang „O Rex glorie Jhesu Christe veni cum pace, anno Domini MCCCCLII” felirattal. A középkori templomot falfestmények díszítették, 1401-ből adat van a templomfestésről. A román kori templomból származik az a díszes, félköríves, hornyolt kőkerettel ellátott ajtó, amelyet másodlagosan egy lakásban helyeztek el. A templomot a XV. században épült erős várfal veszi körül; csaknem teljesen megmaradt épségben. Kiállta a tatárok 1600. és 1658. évi ostromát. Kettős fal biztosította a védelmet, valamint három négyszögű és egy ötszögű torony, s külön kaputorony a bejárat fölött. A várfal északi bástyája kápolnát rejt boltíves mennyezettel és a XIII–XIV. századból származó falfestményekkel. Az egykori kolostorhoz tartozott. A XV. században bástyává építették.
A falfestmények képei: Mária koronázása (ez volt a kápolna titulusa); szentmise, jó cselekedetek által megszabadult lelkek sorozata, korhű szász öltözetben; kezében ostyát tartó pap, melyen Jézus jelképes alakja vehető ki; Szent Mihály a mérleggel; gótikus írás felett a sátánnal küzdő Szent Mihály; Szent István megkövezése; apostolok.

Forrás: Entz Géza: Székely templomerődök. Budapest, 1944.
Lestyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-01 20:20:35
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.