>keleti terem"/>
Megújulásunk támogatója:  

Esterházy-kastély




Forrás: slovenskehrady.sk

Forrás: slovenskehrady.sk
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 14,626'
Hosszúság (lon):
E 17° 38,224'
Védettség van?
nem
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól keletre elhelyezkedő hatalmas park keleti részén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Gróf Esterházy Károly (1847-1919), a fraknói grófi ág cseklészi mellékágának sarja apja ötödik gyermekeként látta meg a világot. Mint műkedvelő festő nagy európai és afrikai utazásokat tett, s a Bécs melleti Badenben volt műterme; első felesége is ebből a városból származott. Az ő halála után, 1882-ben az angol Mary Eveline Hamilton-Charters-t vette feleségül, aki négy gyermeket szült neki.

A házaspár a család ősi cseklészi kastélyától nem messze fekvő Ábrahám faluban telepedett le. Először, 1883-ban „vadászkastélyt" építtettek, de ez a megnövekedett családnak idővel túl szüknek bizonyult. Ezért a régi kastély mellett 1899-1900-ban a bécsi Josef Urban tervei alapján egy újabbat emeltek.
A régi kastélyról nincs sok információ. Egyemeletes volt, összetett, magas tetőzettel és kis toronnyal. Belsejét 1895-ben leírás örökítette meg: „A szobák kivétel nélkül kiváló finom ízléssel vannak bebútorozva; ezek között meglepő szép a >>keleti terem<<, melynek rózsafából faragott s a mennyezetig érő gyönyörű rácsozatát, a berendezési tárgyakkal együtt, a ritkaságkedvelő főur keleten nagy áldozatokkal szerezte meg”.

A régi kastélyt üvegezett folyosó és közbeiktatott üvegház kötötte össze az új, szecessziós stílusú kastéllyal. Az épület a maga műfajában kiemelkedő jelentőségű, a bécsi kultúra távoli hajtása Magyarországon. A téglány alaprajzú, egyemeletes épület szimmetrikus tömegét ki-be ugrások tették mozgalmassá. Középen ívesen domborodott előre a kerti szalon, mely kétoldalt terasz kapcsolt a környező parkhoz. Ívelt vonal zárta le a kimagasodó középrizalit tetővonalát és manzárdtetővel koronázott oldalrizalitok párkányzatát is. A hosszú épületnek erőteljes pilonok adtak függőleges hangsúlyt. A tömegkialakításnál nem volt kevésbé szokatlan és fantázidús az épületdekoráció és a színezés: a fehér márványvakolat falakon aranyozott kör-, füzér és növénymotívumok sorjáztak, amit egyes helyeken diszkrét, világoszöld színezés egészített ki.

Ebben az új kastélyban kaptak helyet a grófi család reprezentatív termei és magánszobái. (A publikált tervek és enteriőrábárázolások közti eltérések arra utalnak, hogy az épület az eredeti elképzeléshez képest módosult formában valósult meg.) Az épület kereszttengelyét a kerti szalon, a kétszintes csarnok és a - tulajdonképpen hátul elhelyezkedő - előcsarnok térsora alkotta. Ettől balra a női szalon, jobbra a férfi szalon helyezkedett el. A női szalon mellett, az épület sarokrészén volt található az ebédlő, s ide kapcsolódott az üvegezett folyosó; a régi kastély konyhája felől érkező meleg ételnek így kellett megtennie a legrövidebb utat. A férfi szalonon túl a gróf igényeit szolgáló termek sorakoztak: a műterem, a nappali, a könyvtár és a dolgozószoba. Az emeleten a grófi pár magánlakosztálya mellett a grófkisasszony és nevelőnőjének halószobája kapott helyet, de ide került a családi szórakozás színtere, a biliárdszalon is.

A három fiúnak már csak a régi kastélyban juthatott hely. A csarnok falait burjánzó, szecessziós díszítés borította, de a többi terem kialakítását is szecessziós forma- és színgazdagság jellemezte. A kastély elegáns, karcsú bútorait is Josef Urban tervezte, aki ezzel mind magyar, mind középeurópai viszonylatban igazán jelentős összművészeti alkotást hozott létre. Az eredetileg a régi kastélyban őrzött műtárgyak ide, az új épületbe kerülhettek át. Borovszky szerint az új kastélyban sok műkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve, sőt a gróf műterme, minthogy ő maga kitűnő festő, majdnem teljesen arabs módon van díszítve és berendezve. A kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert kairói főrangú egyén udvarát ábrázolja.

Az új kastély főbejárata hátulról, fallal körített udvarból nyílt. A régi kastélyban család három fiúgyermekének lakrészén kívül a konyha és a szolga-szobák sora kapott helyet a. A kastély-együttes nagy park mélyén, a falu szélén helyezkedett el, nem messze az országúttól. Mára csak az új kastély maradt fenn, gyakorlatilag az is a felismerhetetlenségig átépítve.

Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.

A kastélyt államosítása után egy ideig gyermekszanatóriumként használták, e célra durván átalakították és totálisan lelakták. Köré modern épületeket is emeltek. Ma teljesen romos. Az épületet övező, hatalmas park ma meglehetősen gondozatlan, már leginkább csak erdőszerű képet nyújt.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-03-15 20:43:36
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.