Megújulásunk támogatója:  

Erődített református templom


A képek forrása: varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 50,224'
Hosszúság (lon):
E 23° 11,749'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A város történelmi centrumában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Kudzsíri- havasok É-i lábánál húzódó Kenyérmező síkságának D-i szélén, a D-ről érkező Berény (Városvíz) és a DK-ről jövő Sebeshely patakok találkozásánál fekszik Sászváros település. 1224-ben Waras, 1283-ban Warasium, 1291-ben Waras, 1421-ben Zazwarus, 1449-ben Broos, 1486-ban Százváros, 1532-ben Saxopolis, 1656-ban Szász Város néven jelentkezik az oklevelekben.

A mai város helyén és az innen keletre, az Olt kanyarulatáig ill. északra a Marosig húzódó területen a XIII. század előtt székelyek laktak, miként erre több helynévi adat is utal. A gyéren lakott területre először II. Géza király idején (1141-1162) érkeztek német telepesek a Rajna és a Mosel folyók vidékéről. Ők, illetve a XII. század vége felé az elsőket követők alapítottak itt várost. II. András király nevezetes oklevele, az 1224-ben kiadott Andreanum (a Szeben vidéki szászok kiváltságlevele) a szászoknak adományozta a Szászvárostól Barótig húzódó földeket (Szászföld), melyekről a még itt fellelhető székelyeket a Háromszéki-medence környékére telepítette át. A később fallal kerített város a körülötte kialakult szász szék központi települése lett, mely a szomszédos falvak életét is irányította, de bíráját (Nagy)Szeben adta a XVI. századig. A várost 1420-ban az Erdélybe betört török sereg elpusztították, lakosságának többségét rabszolgaságba hajtották. Szászváros etnikai összetétele ezután a szászok kárára megváltozott, mert az emberveszteség pótlására ezután jórészt románokat telepítettek be. Ma már szinte csak románok lakják, a magyarság száma csekély.

Az 1990-es évek első felében a templom körül végzett ásatások a szentély mellett egy 11. századi rotunda-templomot hoztak felszínre, körülötte temetővel. Ezt a korai templomot követte a város XII-XIII. századból való mai református erődtemploma, mely eredetileg háromhajós bazilikának épült, amit keleten félköríves szentély zárt le. Ennek helyébe lép a ma is álló XV. századi templom, melynek szentélye hosszú, háromhajós, mindhárom a nyolcszög három oldalával zárult. Tornya zárt tömegű, védelmi célokat szolgált, a részben fennmaradt várfalakkal együtt. E bástyás védőfalakat a XIV. század első felében, a gótikus átépítéskor emelték a templom köré. 1839-ben a torony összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat.

A református templomtól északra 1820-23-ban emelték az azonos tájolású evangélikus templomot.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-03-23 21:05:26
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Körkápolna (9.183 km)
Várrom (9.918 km)
Kukuis vára (10.652 km)
Arany vára (12.676 km)
Templomrom (13.156 km)
Kudzsir vára (13.169 km)