Megújulásunk támogatója:  

Erődített református templom


A képek forrása: varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 50,224'
Hosszúság (lon):
E 23° 11,749'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A város történelmi centrumában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Kudzsíri- havasok É-i lábánál húzódó Kenyérmező síkságának D-i szélén, a D-ről érkező Berény (Városvíz) és a DK-ről jövő Sebeshely patakok találkozásánál fekszik Sászváros település. 1224-ben Waras, 1283-ban Warasium, 1291-ben Waras, 1421-ben Zazwarus, 1449-ben Broos, 1486-ban Százváros, 1532-ben Saxopolis, 1656-ban Szász Város néven jelentkezik az oklevelekben.

A mai város helyén és az innen keletre, az Olt kanyarulatáig ill. északra a Marosig húzódó területen a XIII. század előtt székelyek laktak, miként erre több helynévi adat is utal. A gyéren lakott területre először II. Géza király idején (1141-1162) érkeztek német telepesek a Rajna és a Mosel folyók vidékéről. Ők, illetve a XII. század vége felé az elsőket követők alapítottak itt várost. II. András király nevezetes oklevele, az 1224-ben kiadott Andreanum (a Szeben vidéki szászok kiváltságlevele) a szászoknak adományozta a Szászvárostól Barótig húzódó földeket (Szászföld), melyekről a még itt fellelhető székelyeket a Háromszéki-medence környékére telepítette át. A később fallal kerített város a körülötte kialakult szász szék központi települése lett, mely a szomszédos falvak életét is irányította, de bíráját (Nagy)Szeben adta a XVI. századig. A várost 1420-ban az Erdélybe betört török sereg elpusztították, lakosságának többségét rabszolgaságba hajtották. Szászváros etnikai összetétele ezután a szászok kárára megváltozott, mert az emberveszteség pótlására ezután jórészt románokat telepítettek be. Ma már szinte csak románok lakják, a magyarság száma csekély.

Az 1990-es évek első felében a templom körül végzett ásatások a szentély mellett egy 11. századi rotunda-templomot hoztak felszínre, körülötte temetővel. Ezt a korai templomot követte a város XII-XIII. századból való mai református erődtemploma, mely eredetileg háromhajós bazilikának épült, amit keleten félköríves szentély zárt le. Ennek helyébe lép a ma is álló XV. századi templom, melynek szentélye hosszú, háromhajós, mindhárom a nyolcszög három oldalával zárult. Tornya zárt tömegű, védelmi célokat szolgált, a részben fennmaradt várfalakkal együtt. E bástyás védőfalakat a XIV. század első felében, a gótikus átépítéskor emelték a templom köré. 1839-ben a torony összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat.

A református templomtól északra 1820-23-ban emelték az azonos tájolású evangélikus templomot.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-03-23 21:05:26
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Körkápolna (9.183 km)
Várrom (9.918 km)
Jósika-kastély (10.288 km)
Kukuis vára (10.652 km)
Arany vára (12.676 km)
Templomrom (13.156 km)