Megújulásunk támogatója:  

Erdődy-kastély

Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 47° 15,042'
Hosszúság (lon):
E 16° 14,685'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Rotenturm an der Pinka
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az egyemeletes, tornyos, historizáló romantikus épület 1862-ben épült Weber Antal tervei szerint. Az uradalom akkori birtokosa Erdődy István Ybl Miklóst kérte fel eredetileg a tervezésre, de maga helyett Webert ajánlotta. A kastély kápolnájának falait Lotz Károly falképei díszítették. Az egykor a toronyban őrzött értékes hagyaték - Rákóczi titkos levelezése, s az Erdődyek levéltára - egy tűzvész következtében 1924-ben elenyészett. A tűzvész után a Lotz által festett képeket ismeretlen okokból vörös festékkel mázolták be. A kastély mögött hatalmas tájképi angolkert terül el.

A kastélyról Sisa József így ír:
Vörösvár a 16. századtól volt az Erdődy család birtoka. A korai időkből származó várkastélyt a 19. század elején bontották le, a hosszú, egyemeletes ún. régi kastélyszárny 1830 körült épült. Egy új kastélyhoz először gróf Erdődy Ferenc megbízásából az egyébként ismeretlen Philipp Schmid készített tervet 1858-ban. A terv lőréses tornyú, téglavörös épületet irányzott elő a régi kastélyszárny folytatásaként. Erdődy Ferenc halálával (1859) azonban fia, gróf Erdődy István (1813-1896) elvetette az apai elképzelést, és 1860 körül Ybl Miklóshoz fordult új tervekért. Ybl elutasította a felkérést és maga helyett Weber Antalt ajánlotta. Az új kastély Weber tervei nyomán 1862-66-ben épült fel. Részletterveit is Weber rajzolta, de a kivitelezést a pinkafői Lang József építőmester vezette. A kastély építésén és felszerelésén többnyire hazai iparosok dolgoztak, az építéshez szükséges meszet a vörösvári község ingyen adta. (Ezt a tényt, valamint az iparosok nevét a kápolnában réztábla örökítette meg.) A kiegyezés után a politikai életben aktív részt vállaló Erdődynek Vörösvár nyári és őszi tartózkodási helye volt, ahol nagy vadásztársaságok jöttek össze. Budapesten az Andrássy úton építtetett villát 1877-ben, ugyancsak Weber tervei szerint. A vörösvári kastély a félköríves stílus egyik legjelesebb magyarországi alkotása és legfontosabb kastélyépülete. A hozzávetőleg négyzet alaprajzú épület bal sarkán lapos tetejű, háromemeletes torony emelkedik, melynek megvastagodó felső szintjét oszlopsoros galéria oldja könyeddé. A torony tömegét a jobb szélén hasonlóan súlyos, de egyben árkádokkal áttört, lépcsőzetes oromzatú rizalit ellensúlyozza. A romantikus historizmus gyakori kompozíciós elvének megfelelően az épület tömegét közepütt középen sűrű tengelyállású árkádsor és dús ornamentikájú kőrács lazítja fel. Az épület dús ornamentikája keleties hatású, festőiségét növeli a – Vörösvár nevére is utaló – piros, téglát imitáló vakolatfugázásának és a fehér mészkő tagozatoknak, díszítőelemeknek a kontrasztja. A vörösvári kastély előképei közé tartozott az alsó-ausztriai Villa Pereira (Ludwig Förster és Theophil Hansen, 1849) és a bécsi Arzenál Hadtörténelmi Múzeuma (Theophil Hansen, 1849-56). A gazdag, keleties tagozatok nem korlátozódnak a főhomokzatra. Hasonló oromzat-pár hangsúlyozza az épület jobb hátsó sarkának két oldalát, illetve ugyanilyen homlokzat van a bal oldalhomlokzat végén. A jobb oldalhomlokzat végén a földszinten a kápolna apszisa domborodik előre. A kastélyhoz hátulról kocsialáhajtót és főbejáratot is magábafoglaló földszintes nyaktag kapcsolódik, amely az épületet a régi kastélyszárnnyal is összekötötte. (Az utóbbit 1972-ben lebontották.) A hátul nyíló főbejárat tágas, oszlopos előcsarnokba vezet. Boltszakaszokra osztott terében a falak stukkó ornamentikája és az oszlopok fejezetei az épület keleties külső tagozatait és díszeit visszhangozzák. Az előcsarnokból balra nyilik az egykor Lotz Károly falképeivel díszített kápolna). A kápolna mellett kétkarú lépcső vezet az emeletre. A kastély földszintjén többek között a könyvtár, annak előszobája, az úriszoba, az emeleten a kis ebédlő, a nagy szalon és a kis szalon helyezkedett el. Egyes szobákban az ajtók feletti lunettákban Lotz Károly falképei - más forrás szerint pannói - díszelegtek, melyek ábrázolása a szoba helyiség használatára utalt.460 Az emeleti ebédlőben a család élő és elhunyt tagjainak arcképei sorkakoztak. Az épület belsejéről az arra látogató Pulszky Ferenc 1877-ben ezt írta: Ha a vépi kastély a lakályosság bélyegét viseli magán, a vörösvárinak jellege a nagyszerűség. A szobák magasak, az arányok szélesek, a tagozatok szintoly súlyosak, a mily gazdagok. [ …] A várba egy kis gyűjtemény is helyet lelt: bronzkori véset, egy gyönyörű bronztőr [ …] római edények, szobrocskák és téglák a szomszédságból, magyar, török, olasz fegyverek, s kardok, régiek és értékesek. A vártoronyban helyezték el a levéltárat, mely ritka pontosággal van leltározva s elrendezve.461 Az említett levéltár egy része az Erdődy családé, másik része II. Rákóczi Ferenc híres archívuma volt. A termek egy részének mennyezetét vakolatra helyezett fagerendák és geometrikus mintázat borította. A századfordulón, az építtető fia, Erdődy Gyula (1845-1917) birtoklása idején a Borovszky-féle megye-monográfia az épület belsejéről így emlékezik meg: Berendezése fényes előkelőségre vall. Érdekes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyet a nemrég elhunyt gróf Erdődy István sajátkezűleg lőtt. A kastély egyes termeiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula által sajátkezűleg tervezett és faragott remek bútordarabokból, amelyek úgy konczepcziójuknál, mint kivitelüknélfogva a legkifejlettebb műízlésre vallanak. Itt van Erdődy Gyuláné díszes festő műterme is. Az épület belsejét 1924-ben tűzvész pusztította. Az első emeleti, terasz mögötti nagy teremben és egy másik szobában 1976-77-ben, másodlagosan az épület stílusához illő famennyezetet helyeztek el, mely az Alsó-Ausztria Elmegyógyintézet (id. Ferdinand Fellner, 1845-53) egykori, lebontott kápolnájából származik. A hátulró csatlakozó régi kastélyszárnyban vendégszobák voltak. A kastély a falu főterének közelében, nagy tájképi park sarkánál helyezkedik el. A parkot keletről és délről a Pinka patak határolja.

Sisa József Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-06-07 12:30:49
 
 

Állapotjelentések

2015.11.06 14:00 janos.egresi állapot: 5 - koordináta: N 47° 15,031' E 16° 14,675' - egyéb

Mai kastélyának elődje egy középkori vízivar volt, melyet a Pinka vize vett körül. Egykori várát a cseh Hinkó udvari familiáris utódai a Vörösváriak építtették a 14. sz. végén. 1424-től az Ellerbachok birtoka volt, 1540 körül pusztult el. Helyette az Erdődyek 1775-80 között az egykori vízvár helyén építették fel a régi kastélyt, melyet 1810-ben bontottak le. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A kastély 1971-óta a tartomány birtoka.

A háborúk, katonai megszállások nem kímélték a kastély állapotát. A megmaradt kincseket múzeumok őrzik. A helyreállítás napjainkban folyamatosan zajlik (befejeződött?), hogy a kastély visszanyerje egykori pompáját. A http://www.schlossrotenturm.at/ weboldalon képek, videók, a felújítás folyamata nyomon követhető.
https://www.facebook.com/media/set/edit/a.912108215537055.1073743086.611200015627878/

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.