Megújulásunk támogatója:  

Doboka vára












Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 58,600'
Hosszúság (lon):
E 23° 40,280'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu hosszan elnyúló belterületének peremén. A Várhegy a fő utca NY.i oldalán található, a falu közepén. Az utca jellegzetes, éles kanyarával kerüli ki a várhegyet.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Doboka az államalapítás idején Erdély talán legfontosabb központja volt. Nevét a várat felépítő (?) első ispánjáról, az egyes adatok szerint Szent István királlyal is rokonságban álló Dobokáról kapta. Kialakulásában a történészek a közeli sóbányák (Szék, Désakna) ellenőrzését tartják meghatározónak. A román kutatás Doboka várát Anonymusnak a honfoglalás után 300 évvel írt regényes gesztájában szereplő, mesés történelmi alak, „Gyalu” nevéhez köti, ám erre semmilyen régészeti vagy történeti bizonyíték nincsen.
A falu fölötti várhegy legmagasabb részén egy igen nagy alapterületű, legnagyobb kiterjedése idején négy sáncgyűrűből álló földvár jelentős maradványai találhatóak meg. Legelső periódusa egy 10. századi nemzetségfői központhoz köthető, fa-föld konstrukciós vár. Ezt a 10-11. század fordulóján, az e korban általános, ún. „szélestalpú” sánccal erősítették meg, így erődítve az újonnan létrejött Doboka vármegye központját. Az erősség mellett a várnépek faluja helyezkedett el, több periódusú templommal. A 11-12. században egy újabb megerősítést végeztek itt, immár a korábbiakhoz képest jóval kisebb alapterületet körbevéve. A 13. században a földvár falkoronájára erős kőfalat, a háromszög alapterületű vár É-i sarkába pedig egy kőtornyot építettek. E kővárat aztán az évszázadok során több alkalommal erősítették. A 16. sz közepén még említik várnagyát. Pusztulásának részletei egyelőre ismeretlenek. Valószínűnek látszik, hogy még a 17. sz-ban is lakták.
A vár módszeres kutatására az 1960-as években került sor. Ekkor készült a kőfalak részleges helyreállítása is.
A várból páratlan panoráma nyílik a környező hegyekre, településekre.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-15 00:22:03
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.