Megújulásunk támogatója:  

Borsova vára

Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 6,747'
Hosszúság (lon):
E 22° 42,739'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól DK-re, az itt a Tiszába torkolló Borzsova folyó régi és új medre közötti területen lévő sekély kiemelkedésen.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma magyar-ukrán határfolyónak számító Tisza és a Borzsova folyó összefolyásának NY-i szögletében emelt várról Anonymus 1210 körül írt regényes Gestájában, mint a honfoglalás során „Salán vezér” katonáitól elfoglalt erősségről emlékezett meg. Ennek semmilyen valóság alapja nincsen, Salán alighanem a szerző által kitalált személy. Ugyancsak alaptalan 19. századi ötlet a várnak az avar korra való keltezése, hiszen az itt folytatott eddigi kutatások egyetlen, 6-9. századi avar tárgyat sem eredményeztek. Borsova várát minden bizonnyal az államalapítás korában emelték, mint az ugyanezen néven a 11. sz elején megalakított vármegye katonai és igazgatási központját. Ugyanitt székelt a borsovai esperes is. Borsova eredetileg nagy kiterjedésű határvármegye volt, hiszen ÉK-en a Kárpátokig terjedt. Később a területén megalakult beregi erdőispánságból létrejött Bereg vármegyébe olvadt bele, a központ szerepét pedig fokozatosan a közeli Lampertszásza (későbbi nevén Beregszász) vette át.
Az enyhe, természetes kiemelkedés megerődítésével kialakított, igen nagy alapterületű vár alaprajza megközelítőleg szabályos háromszög alakú. Sánca – hasonlóan több más, államalapítás kori földvárhoz – föld-fa szerkezetű volt: fából épült, magas falainak közeit földdel töltötték ki. A vár mellett DNY-on ún. váralja település húzódott. Borzsova hadászati jelentőségét a tatárjárás pusztításai nyomán elvesztette, várát valószínűleg nem is építették újjá. 1264-ben erősségként már biztosan nem létezett. A közelében álló Vári falu viszont viszonylag sokáig fejlett településnek számított, területére hospesek érkeztek, a 14-15. században elindult a mezővárosi fejlődés útján.

Ma a földvár maradványai 4-5 m magasan állnak és bár fával benőttek, mégis jól láthatóak, a környező szántóföldön keresztül jól megközelíthetőek. A váron belül a ma már nem használt temető néhány sírjele is megtalálható.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-27 00:47:43
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.