Megújulásunk támogatója:  

Bocskay-várkastély


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 52,210'
Hosszúság (lon):
E 23° 14,259'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Egeres (Aghireşu) község a Kalotaszeghez tartozó Nádasmente vidékén áll, a Kolozsvár-Almási hegycsoport területén, a Nádas patak mellett fekszik.
A település már az első okleveles említésekor, 1263-ban, mezővárosként szerepel, a XIV. század folyamán a Benedek-rend tulajdona, s azután az almási vár birtokába kerül.

A falu nevezetessége az 1572-ben Bocskai György (Bocskai István fejedelem apja) által építtetett várkastély. 1594-ben Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem Csáky Istvánnak adományozta, majd Bocskai István szerezte meg, aki Bánffy Lászlóra és a Haller családra hagyta végrendeletében. A Hallerek birtokolták a 18. században.

Az északról és délről patakoktól körülfolyt alacsony dombon álló építmény ma igen romos állapotban van, noha a XIX. században erre járt Kőváry László történész még öt szobáját épen találta. A mai formájában emeletnyi magasságban fennmaradt épületen kolozsvári kőfaragók által készített reneszánsz ajtó- és ablakkeretek, a pártázat maradéka tanúskodik arról, hogy fénykorában igényes kivitelezésű palota állhatott itt. A középkorban a domb közelében, mely magaslatot most a kastélyrom három oldalon még meglévő falai uralnak, annak aljában haladt a Várad-Kolozsvár főút. A várkastély téglalap alaprajzú, sarkain négyszög tornyokkal erősített épületének belső és külső elrendezéséről egy 1699-ből (a Gyulaffiak birtoklásának idejéből) való összeírás segítségével kaphatunk némi eligazítást. Ekkor a kastély körül palánk húzódott, melyen egyszerű deszkakapun lehetett a külső udvarba jutni, ahol gazdasági épületek, főleg istállók kaptak helyet. A belső udvarba, és ezen át a főépületbe tartók egy leereszthető fahídon át jutottak a külsőnél erősebb fakapuhoz, melyen keresztül a boltíves, kőből való kapuközibe értek. Itt az őrző darabontok tüzelő kéménye és balról a tömlöcök pitvarába nyíló, lakattal zárható ajtó állt. Ezen pitvaron túl az un. felső, valamint a belső tömlöcök helyezkedtek el (ez utóbbiban, a tömlöc fenekén egy 16 személyes, tölgyfából készült kaloda állt). A tömlöcök után a porkolábok háza következett, majd a kapuköziből kiérve egy balra eső falépcsőn a tornácra, onnan pedig boltíves szobákba lehetett jutni. A várkastély emelete és földszinti része konyhákra, kamrákra, ebédlőre, az úr és az asszony szobáira, árnyékszékekre stb. voltak felosztva, alul természetesen a pincéknek jutott hely. A leírás szerint a palota mögött, déli irányban gyümölcsös és veteményeskert terült el.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-07-06 14:32:12
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Varjúvár (7.125 km)
Bánffy-kúria (9.016 km)
Lészai-kúria (9.803 km)
Bedecs vára (9.941 km)
Almás vára (10.050 km)
Csáky-kastély (11.380 km)