Megújulásunk támogatója:  

Batthyáneum

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 4,217'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,217'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
AB-II-m-A-00098
Típus:
Egyházi középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Bethlen Gábor utca 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Hazánkban a 17. században megjelenő trinitárius rend a 18. században több kolostort és templomot is alapított, köztük a gyulafehérvárit 1716-ban. A bécsi templom mintáját követő templomukat 1719-ben kezdték építeni, azonban csak 1728-ra sikerült az alapokat lerakni az elhúzódó anyagi nehézségek miatt. 1736-ban került sor a főhajó boltozására, míg főoltára és négy mellékoltára 1745-re készült el, amikor a templom felszentelése is történt.
A templomban obszervatórium került kialakításra, míg a kolostorban a könyvtár kapott helyet. Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban adományozta az egyházmegyének ásvány-, kagyló- és éremgyűjteményét könyvtárával együtt, amely a Batthyaneum könyvtár alapjává vált. Kezdetben közel 20000 kötetből állt a könyvtár, amely közművelődési feladatok ellátására jött létre. Már a 9. századból származó kódexet is őriz a könyvtár, amelyben több mint 1500 kézirat és több mint kilencszáz ősnyomtatvány található.
A könyvtár fejlesztésére azonban a későbbiekben nem volt forrás, így az eredeti könyvállomány mára muzeális jellegűvé vált.
1951-ben államosították, majd 1998-ban került vissza a gyulafehérvári katolikus érsekség tulajdonába.

Forrás: Kovács Zsolt: A gyulafehérvári trinitárius templom és rendház egykori berendezése
wikipedia.hu
Magyar Katolikus Lexikon
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-11-01 19:08:05
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.