Megújulásunk támogatója:  

Bánfy-Esterházy vár


összkép a Szentháromság felől

konzol a középkori várból

összkép a Szentháromság felől

összkép a várdomb felől

összkép a város felől

összkép a Szentháromság felől

összkép a várdomb alól

padlástéri galéria

távlati kép

távlati kép a magtárral

távlati kép a magtárral

távlati kép a magtárral
Ország:
Szlovénia
Szélesség (lat):
N 46° 33,997'
Hosszúság (lon):
E 16° 27,152'
Védettség van?
nem
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Lendva, Bánfy tér
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Hahót-Buzád nemzetségbéli Bánfy család a nemzetség birtokközpontján építették az egykor lakótoronyból, kápolnából, s az azt övező falból álló várukat a 13. században. A gyorsan fejlődő uradalmi központ a 14. században már mezőváros lett. A középkor végére, a 16. századra épült ki a hiteles ábrázolásokból is ismert váregyüttes. A török háborúk idején, a 16–17. század folyamán a vár védműveit korszerűsítették. A várkastély a Bánfyak 1644-ben történt kihalása után a Nádasdyak birtokába került, akik a Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepük miatt lendvai birtokaikat is elvesztették. A török veszély elmúltával a lendvai vár elvesztette katonai jelentőségét, s a kincstár tulajdonaként gazdátlanul kallódott, mígnem 1711-ben herceg Esterházy Pál megvásárolhatta az addigra már romos uradalmat. Esterházy Miklós 1767-ből való leveléből ismert, hogy a vár átépítésére tervet készíttetett. A fennmaradt tervrajz nagyszabású, zártudvaros barokk palotát mutat a középkori vár helyén, s a tervekhez csatolt felmérés képet nyújt a vár korabeli állapotáról, pontosan rögzítve 17. századi elrendezését. A ma is álló épület csak az 1770-es években készülhetett el, s 1918-ig maradt a herceg Esterházy család tulajdonában. Az I. világháborút követően laktanya, sokáig iskola volt. Az 1940-es években a védműveket politikai döntés nyomán visszabontották. Az utóbbi két évtizedben történeti értékéhez méltó szerepet kapott, a művészetek „végvára”, a muravidéki magyarság múltjának, s a városka híres szülöttje, a szobrász Zala György emlékének őrzője lett. Részben felújított helyiségeiben ma helytörténeti és néprajzi kiállítás, valamint a 36 éves lendvai nemzetközi művésztelephez kapcsolódó képzőművészeti galéria működik, mely a legutóbb megújított impozáns padlástérben időszaki kiállítótérrel bővült.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-02-21 22:15:07
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.