Megújulásunk támogatója:  

Balassa utcai régi zsidó temető


A képek forrása: Google Earth


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 45,136'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,752'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Temető
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Balassa (ma: Aviator Bădescu) utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Bár az első zsidók még a középkorban jelentek meg Kolozsváron, megtelepedésükre csak a Rákóczi-szabadságharcot követő, békésebb időszakban, a 18. század folyamán került sor. Saját hitközségük a 19. század elején alakult meg, 1812-ben pedig felépülhetett első templomuk. A Kül-Magyar utcában és környékén lassanként kisebb zsidó városrész alakult ki. 1849-ben a magyar országgyűlés döntése alapján az erdélyi zsidók is elnyerték teljes emancipációjukat, egyenjogúságukat. Innentől kezdve a kolozsvári zsidóság erőteljes fejlődésnek indult. Újonnan épített zsinagógájukat 1851-ben vehették birtokba. Az elkövetkező évszázad a folyamatos gyarapodás időszaka volt, új intézményekkel, szervezetekkel, zsinagógákkal, egyéb épületekkel, temetőkkel, és persze, a lélekszám erőteljes megemelkedésével. Az 1944-es holokauszt brutális pusztítást végzett a kolozsvári és környéki zsidóság soraiban. A városi gettóból 18.000 zsidónak minősített embert szállítottak Auschwitzba. A háború végét alig egy-két száz kolozsvári zsidó élte meg. Így a városban egykor volt létesítményeik – ezt fenntartani, használni képes közösség híján – rohamosan pusztulásnak indult, tönkrement, jobb esetben csak új tulajdonost és funkciót nyert.
Az eltelt évszázadok alatt a kolozsvári zsidóság több, a keresztényekétől természetesen jól elkülönített temetőt is létrehozott, illetve használt. Ezek közül a legrégebbi a Balassa utcai, amelybe a 19. század közepe óta temetkeztek, ortodox és neológ zsidók egyaránt. Időben követi ezt a Tordai úti ortodox zsidó temető. E két sírkert mára már hivatalosan lezárásra került. Ezután következik a Majális, ill. Sólyom utcai neológ temető, ami az 1920-as évek neológ szabályait tükrözi. Ez ma is használatban van, újabban már román nyelvű, beton síremlékekkel. Negyedik a sorban a hatalmas területű, de csak kis részben betelepített, Tordai úti új ortodox zsidó temető. Ennek két világháború közötti megvásárlásakor még a helyi zsidóság létszáma indokolta e méreteket, de mára ez a használó közösség létszámához képest erősen túlméretezett. Használják viszont a városba távolabbi, román anyanyelvű vidékekről ide települt zsidók is, így itt a síremlékek nyelve döntően ezt tükrözi.

A Balassa utcai temető tulajdonképpen a házsongárdi történelmi sírkert része, annak legkeletibb, III.B. parcellájával azonos, de attól kerítéssel van elválasztva. bejárata az Aviator Bădescu utcáról nyílik. Itt, a 19. század első felében még beépítetlen, félreeső területen, a hivatalos temetőtől távol eredetileg a polgárjoggal nem rendelkező kolozsvári lakosok kezdtek temetkezni. Később a zsidó sírok kerültek többségbe, így 1840-ben a zsidó közösség kérvényezte, hogy bekeríthesse itteni temetőjét. Később az eredetileg kb. a mai úttest alatt fekvő, piciny temetőhöz újabb és újabb földterületeket csatoltak. A temetőt 1892-ig, a Tordai úti sírkert megnyitásáig. 1883-ban az ekkor a városban megalakult neológ zsidó közösség a városi tanácstól egy újabb földterületet kapott a városi temető fentivel szomszédos területén, amelyen ők is temetkezni kezdtek.
A temetőben található, legrégebbi sírkövek a 19. század közepén készültek és minden bizonnyal helybeli kőfaragó mesterek munkáját dicsérik. De a századfordulós és 20. század első feléből származó kő és márvány síremlékek között is számos igen értékes, művészi igényű alkotás található meg. A temetőben a 19-20. századi kolozsvári - zömében magyar identitású - zsidó társadalmának színe-java nyugszik, köztük művészek, értelmiségiek, orvosok, ügyvédek, tanárok, illetve a gazdasági élet jeles képviselői, kereskedők, iparosok.

A leírás adatainak forrása: Gaal György: A Házsongárdtól a Kismezőig. Kolozsvári sírkertek a XIX-XX. századból. Kolozsvár, 2016
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2020-05-27 16:58:49
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.