Megújulásunk támogatója:  

Apafi-kastély


A képek forrása: http://22nap.egologo.transindex.ro

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 13,511'
Hosszúság (lon):
E 24° 34,661'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A városközpontban - Cuza Vodă és Cetaţii utcák sarkán, az örmény templom mellett.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A települést, melynek eredeti neve Ebesfalva volt, az írott források először a 14. század elején említik. A Becse-Gergely nemből származó és egymással is rokon Bethlen és Apafi családok már ekkortól bizonyíthatóan birtokolják a falut.

Az első ebesfalvi kastélyt Apafi Gergely építtette a 16. század derekán, miután megszerezte a Bethlenek itteni birtokrészeit is. A század végétől már egyértelműen Ebesfalva az anyagilag egyre gyarapodó Apafiak birtokközpontja. A kastély virágkorát egyértelműen az erdélyi fejedelmi székig emelkedett Apafi Mihály idején élte. Mivel a török-tatár csapatok feldúlták a gyulafehérvári fejedelmi palotát, Apafi udvarával hol itt, hol pedig Fogarason tartózkodott.

Ebesfalva ma is álló, reneszánsz kastélyát Apafi (III.) Gergely dobokai főispán, Fráter Gyxörgy udvarmestere építtette 1552-67. között. (Erről emlékszik meg a keleti szárny egyik díszes, kőkeretes ajtaja fölötti, Apafi-címeres felirat.) Nyugati szárnyának építtetője valószínűleg maga Apafi fejedelem lehetett a 17. század végén. Az 1681. körüli leírásokból egy szögletes udvart közrezáró, négy saroktornyos várkastély képe bontakozik ki, melyet kívülről vizesárok övezett. Ehhez délről egy - szintén lőréses kőfallal körülvett - gazdasági udvar csatlakozott. A kastély szárnyai nem egységes terv szerint épültek, így sohasem alkottak szerves egységet. Az északi és keleti, két szintes szárny földszintjén a mindennapi élethez, ellátáshoz szükséges helyiségek sorakoztak (pl. konyha, sütőház, mosóház, stb.) míg az emeleten a fejedelem reprezentatív helyiségei, fogadóterme, ebédlő palotája, stb. kaptak helyet. A kastélyhoz gondozott gyümölcsös és virágos kert csatlakozott.

A kastély a 18. századra vesztett jelentőségéből. Barokk kori átépítése során kapta ma is álló manzárd tetejét és ugyanekkor készült az udvari homlokzat íves árkádsora is. A déli épületszárny, amelyen az udvarra nyíló kapu volt található, és amely fölé egykor óratorony emelkedett, mára elpusztult.

Az épületben a 19. századtól hivatalok (bíróság, ügyészség, börtön, levéltár) és iskola is működött. Felújítása jelenleg is folyamatban van. Néhány helyiségében a helyi örmény közösség múltját bemutató kis múzeum kapott helyet.

A leírás Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: \"Isten segedelmével udvaromat megépítettem..\" Történelmi családok kastélyai Erdélyben. (Csíkszereda, 2012.) c. munkája nyomán készült.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2013-06-10 13:33:35
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.