Alsó-Sólyomkő vára

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 6,822'

Hosszúság (lon):

E 25° 50,869'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől északnyugatra, egy különösen meredek hegycsúcson

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Sepsibükszád (Bixad) határában, az Olt folyó jobb partján, a tusnádfürdői sziklaszoros alsó végénél, kúp alakú, nagyon meredek andezit sziklaszálon állt a középkorban Sólyomkő vára. Két oldalról a Kis- és a Nagy-Sólyomkő patakok mély, sziklás völgyei határolják. Kállay Ferenctől tudjuk, hogy nevét a sziklaodúkban tanyázó sólymokról kapta, ugyanis itt fogdosták össze a török portának adóba küldött vadászsólymokat.

Nagy Iván a 19. század közepén azt írta, hogy a Mikó család őse, Sebesi Akadás (Akadas Siculus de Sebus) 1182-ben Zsombor, Gerebenc és Sólyomkő ura volt, ez az adat azonban meglehetősen kétséges. Ismeretes egy 1421-ben kelt újkori hamisítvány oklevél is a várról, melyet korábban gyakran idéztek az erődítménnyel kapcsolatban. Benkő Elek régész szerint hiteles forrásban a vár csupán egyszer, 1366-ban szerepel, régészeti kutatás híján azonban bizonytalan abban, hogy a vár 1349 után épült, vagy pedig egy korábbi, királyi várról van szó, melyet ekkor eladományoztak. Leszögezi, hogy a 14. században Sólyomkő vára minden stratégiai fontossága ellenére magánföldesúri mentsvárnak tekintendő. Ferenczi Sándor úgy gondolja, hogy a vár építése a 13. század végére, ill. a 14. század első felére tehető és építtetője a Mikó család egyik őse lehetett, hacsak nem volt előkelőbb, vagyonosabb birtokos a környéken.

Vofkori László a 14—15. századra teszi a vár pusztulását, véleménye szerint a török-tatár betörések során dőlt romba. Első részletes leírását Orbán Balázs adta, később többen is értekeztek róla. Az Olt folyó Ny-i partja fölé emelkedő, 717 m magas sziklakúpon L alakban húzódó vár fala 83 x 21 m-es területet határol. Az 1,3 m vastag várfal helyi eredetű vulkáni kőből, bőséges habarccsal készült. A vár K-i része hegyomlás során pusztult el, D-i szélén, ahol a hegy legmagasabb pontja található, az Orbán Balázs által feltételezett toronynak nincs nyoma. A vár belterületén kőépület maradványa nem látszik.

A leírás forrása. www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-01-16 19:01:32