Megújulásunk támogatója:  

Almás vára


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 56,176'
Hosszúság (lon):
E 23° 8,839'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Váralmás, a településtől délkeletre
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az erdővel benőtt magaslatról messzire látszik az egykori erősség fák fölé magasodó nyugati tornya, amely mintegy 20 méter magas, 5 x 5 méter alapterületű és 2 méter falvastagságú négyemeletes négyszög torony. Teteje nincs már meg, s tulajdonképpen csak a nyugatra néző toronyfal és egy hozzátámaszkodó sarokrész áll. A toronyfal belső oldalán az emeleteket tartó egykori gerendák fészkei, valamint a második emeleten a kandallókürtő látszanak. Az erődítmény külső vagy alsó, és belső vagy felső várból állt (ez utóbbi kb. 40 méter hosszú és 30 méter széles teret foglalt el), kívülről az egészet vizesárok övezte, ezen fahíd ívelt keresztül, ahonnan a felvonóhíddal ellátott bejárati kapuhoz lehetett jutni. A várfalaknak és az azokat erősítő tornyoknak ma már csak földdel fedett terepalakulataira lehet rábukkanni. A vár szinte egész területét jelenleg sűrű, magas bozót lepi be.

A 13. század elején a Szent Benedek-rendieknek volt itt monostora, ahonnan a település az akkori Almásmonostora nevét kapta, s még a 15. században is Monostor-Almás néven fordul elő. Ugyanakkor a faluval kapcsolatban felbukkan a possessio Desewfalwa birtoknév is, amiből nagy valószínűséggel a Dezsővár elnevezés származik. Oklevélben először 1370-ben említik a várat, mikor azt Bebek György kapta adományként I. Lajos királytól. A történelem folyamán több ostromot elszenvedett erődítményt 1540-ben János király az ellene szövetkező, s többek között az almási várat is birtokló Balassi Imre vajdától vette el erővel. 1602-ben Basta támadta sikeresen, és az erődítményt feladó várvédőket felkoncoltatta. II. Rákóczi György fejedelem idején, 1658-ban a Kolozsvárról a Szilágyságba tartó török-tatár seregeknek esett útjába, a döntő fölényben levő támadók végül bevették a várat, védőit pedig rabságba hurcolták, magát a várat felgyújtották. Azóta pusztulnak a maradék építmények is, ráadásul a 19. század elején a Csákyak a környékbeli építkezéseikhez a várfal köveinek jó részét már lehordták, mire végre a vármegye közbelépésére abbamaradtak a további rombolások.

Forrás: Fábián Zsolt: Kalotaszegi várak bejárása című, a várak.hu-n közzétett munkája
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-09-08 15:39:15
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Csáky-kastély (1.372 km)
Varjúvár (7.397 km)
Farkasvár (8.161 km)
Barcsay-kastély (12.685 km)