Megújulásunk támogatója:  

A nagyváradi vár öt bástyája

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 3,083'
Hosszúság (lon):
E 21° 56,567'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-A-01052.04
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Independenței tér 41
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Bethlen bástyát a rajta lévő felirat tanúsága szerint 1618-ban fejezték be, a vernai Giacomo Resti építőmester tervei alapján és felügyelete alatt. A felépítését megrendelő fejedelem, Bethlen Gábor nevét viseli. Az északi rész párkányzatán a latin nyelvű emléktábla látható, fölötte az építtető fejedelem címerével. A feliratot nemrég restaurálták és konzerválták.
A Királyfia bástyát az olasz építész, Giulio Cesare Baldigara tervezte, és 1569 és 1570 között épült, János Zsigmond fejedelem idején. Faragott kövekből rakott falsík borítja, jelentős méretű tömbök, amelyeket 15 rétegben raktak föl. A keleti oldalon számos ilyen építőelem hiányzik, így látható a mögötte levő „töltelék”, amelyet zömmel folyami kő, homokkő és pala, valamint tégla és középkori épületekből származó részek alkotnak. A falsík tömbjeinek egy része régi épületek részeinek feldarabolásából származik, a falra pedig a megmunkált résszel befele szerelték fel őket.
A Vörös bástyát Báthory István fejedelem parancsára építették. Több szakaszban épült, 1580 és 1598 között, utóbbi a török ostrom éve, amikor megjegyezték, hogy már nem hiányzott belőle egyéb, csak a töltőanyag egy része. Az eredeti koncepció az olasz Domenico Ridolfini da Camerino építőmester nevéhez fűződik, aki grandiózus külsőt szeretett volna, azonban egy másik olasz építész, Ottavio Baldigara realistább tervei alapján építették meg. Az 1660-as ostrom súlyosan megrongálta a bástya keleti fülét, egy közel 25 méteres szakaszon, amelyet a törökök felrobbantottak. E szakaszt a fal vastagságát közel egy méterrel megtoldva építették újra és erősítették meg, ami ma is látszik.
Ha a nagyváradi vár többi bástyájának esetében a csúcs háromszögformában végződik, a Vörös bástya esetében ez lekerekített; bizonyos, hogy azért döntöttek e megoldás mellett, hogy kevésebb kárt okozzanak benne, valamint az általa lezárt nagyobb felületben az ágyúgolyók.
Az Aranyos bástyát – ahogy az a közelmúltig még látható egyik faragott kő feliratából kitűnik – 1572-ben építették Báthory István fejedelem utasítására. A neve is a Báthoryakhoz köthető, a család címere ugyanis aranyozott. A bástya súlyosan megrongálódott a török ostromok idején, mivel a Macskadomb felé néz, ahonnan az oszmán tüzérség 1598-ban, 1658-ban és 1660-ban is lőtte. A javítási munkálatok főleg az 1660-as ostromot követően váltak elkerülhetetlenné, amikor az Aranyos bástya és a Vörös bástya kazamatáit a közöttük húzódó bástyafallal együtt lerombolták, a bástya egy másik pontján pedig a törökök rést ütöttek. Az 1692-es osztrák ostromot követően is nagyszabású javítási munkálatokat végeztek rajta, mivel a bástya északi oldala súlyosan megrongálódott.
A Csonka bástyát a jelek szerint János Zsigmond idején építették, vagy legalábbis kezdték el építeni. Az 1598-as török ostrom idején az olasz tüzérparancsnok a feletteseihez továbbított jelentésben megjegyzi, hogy a bástyát Báthory István (1571 – 1575) idejében építették. Ugyanezen történelmi személyiség emlékezik meg arról is, hogy azért nevezték Csonkának, mivel hosszú ideig befejezetlenül állt.
bastionul-ciunt-2A legvalószínűbb, hogy valamikor 1574 és 1580 között épült. 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem egy okiratban a váradi vár három befejezett bástyájáról beszél. 1598 október 17-én és 21-én, az ostrom idején a Csonka bástyát kétszer is aláaknázták, és súlyosan megrongálódott. Egy évvel később, 1599-ben a csúcsát Cesare Porta, majd Giovan-Marco Isolano felügyelete alatt javítják ki. A javítás befejezésének időpontját a párkányzat alatti utolsó tömbre írták fel, ahol a felújítás éveként 1599 szerepel. Az 1692-es ostrom idején az északi oldal szenvedett sérüléseket, gyakorlatilag lerombolták, szemben a nyugati oldallal, amely szinte teljesen épen maradt. A Habsburg uralom éveiben épült újjá.

Adatlapot készítette:
mokuska09
Adatfelvétel ideje:
2014-12-27 10:19:40
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.