Megújulásunk támogatója:  

A Nyerges-tetői csata emlékműve

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 11,768'
Hosszúság (lon):
E 25° 58,961'
Védettség van?
nem
Típus:
Emlékmű
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól DK-re, a Csíkkozmás és Kászonújfalu közti úton, a nyeregben, az országút mellett.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az alcsíki falu, Csíkkozmás felől délkeletre, a Háromszéki-medencébe, Kászonújfaluba tartó, kanyargós út hegyi szakaszának legmagasabb pontja, a Nyerges-tető az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik nevezetes eseményének helyszíne, a székely hősiesség és ellenállás jelképe.
1849. nyarán az orosz cári csapatok beavatkozása nyomán a magyar honvédség szemszögéből az erdélyi hadi helyzet válságossá vált. A jól képzett és jól felszerelt, pihent orosz és kozák katonák tízezreinek megjelenése egyenlőtlené tette a küzdelmet. Az egyedüli reális cél az önvédelem, a császári és orosz túlerő feltartása, a nyugat (az ország belseje) felé törő ellenség előrenyomulásának lassítása lehetett. A nevezetes Nyerges-tetői ütközetre 1849. augusztus 1-jén került sor. A vesztes csatákban megtizedelt honvédséget összerendezni igyekvő Gál Sándor tábornok utasítására Tuzson János alezredes mindössze 200 székely honvédje nézett szembe az áttörni igyekvő, több ezres kozák sereggel. A jól védhető szorosban többször sikerült is visszaverni a Clam-Gallas császári tábornok vezette osztrák-orosz túlerő támadását. Végül – egy árulás nyomán – az ellenség bekerítette és felmorzsolta a hősiesen védekező székelyeket. A haza védelmében hatalmas túlerővel való, halált megvető szembeszállás példájaként emlegetik a Nyerges-tetőt „Székely Thermopülai” néven is.

A csata helyén 1897. augusztus 8-án, ünnepélyes keretek között adták át a ma is látható, Poulini János csíkzsögödi kőfaragó által készített emlékoszlopot, melynek költségeit „a Bukarestben lakó Székely honfiak és honleányok” adták össze. A kőkockákból épített, kis oszlopok és vasláncok által határolt, út menti parcella közepén álló emlékmű alsó része egy négyzet alapú kőtömb, melyre párnatagokkal csatlakozik a négyzet alapú, keskeny csonkagúla obeliszk. Ennek első oldalán a csata babérkoszorúba foglalt dátuma látszik. Az obeliszk oldalain versek és az adományozókra utaló rövid, bevésett szövegek olvashatók. Az obeliszk antik oszlopfővel zárul, melynek tetején kis latin kereszt áll.

A csata elesett katonáit az út túlsó oldalán, az erdő szélen tömegsírba temették. Ennek helyét ma számos díszes kopjafa jelzi, közülük többet társadalmi szervezetek, közjogi méltóságok állíttattak fel. Az emlékmű a Székelyföld egyik kiemelten fontos 1848-49-es helyszíne, így a romániai „forradalmat” követően minden évben rendszeresen megemlékezéseket, hagyományőrző rendezvényeket tartanak itt.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-03-19 00:42:11
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.