http://muemlekem.hu/images/magazin/20160525norieredmeny/magazinbanner.jpg

Madárperspektíva

Református templom és fa harangláb, Tákos
Pályázó: Szőnyi István
Kép dátuma: 2014.08.26 10:54
Feltöltés dátuma: 2015.10.26 18:35

Madárperspektíva

 
 

Eddig 5 ember értékelte.

Értékeléshez jelentkezz be!

2015.11.08 13:19 Szőnyi István 

Mivel két hozzászóló is szóvá tette, hogy „örült volna egy kicsit több madárnak”, illetve „elég rejtélyes, hogy milyen részletet látunk”, a kedvükért elárulom, hogy a képen látható faragott-festett madárfej a tákosi református templom asszonyok számára fenntartott („napnyugati”) padsorának külső oldalát díszíti. A madárfejjel díszített padvégre – amíg élt – Erzsi néni, a templom legendás idegenvezetője mindig felhívta a látogatók figyelmét, mondván: „az év legsötétebb napján a Nap sugarai éppen a turulra esnek, ami a magyarok születésére emlékeztet”. Nos, ebben a tekintetben sajnos ellent kell mondanom az áldott emlékű Erzsi néninek, tekintve, hogy a madár még csak nem is emlékeztet a magyarok eredetmítoszában szereplő szimbolikus madárra, és ha még emlékeztetne is, nehezen lenne beilleszthető egy eredendően bibliai kontextusba, amelyben nyilvánvalóan az újjászületés, az örök élet, a feltámadás szimbólumaként jelenik meg. Ebben a tekintetben tehát nyilvánvaló, hogy egy református templomban nem egy pogány totemállatról, az Emese álmában megjelenő turulmadárról van szó, hanem sokkal inkább a hamvaiból föltámadó főnixmadár antik eredetű szimbólumának a keresztény ikonográfiában pávaként továbbélő alakváltozatáról. Akit részletesebben is érdekel a főnix-páva-turul kérdéskör, az alábbi cikkben tájékozódhat: http://www.tordasrk.hu/doc/egy_karacsonyi_szimbolum.pdf Ami mármost a kép rejtélyességét illeti, ez nem teológiai és ikonográfiai természetű, hanem kimondottan kompozíciós, ha tetszik, esztétikai megfontolások eredménye. Ahhoz viszont, hogy ez a kép nézője és értékelője számára is belátható legyen – Konti04 korábbi szavaira visszautalva – feltétlenül szükség van némi „helyismeretre”. Aki ugyanis még soha nem látta, következésképpen nem is próbálta lefotografálni a tákosi református templom sötét padsorai között ezt a faragott koronás madárfejjel díszített festett padvéget „in situ”, amelyet csak az év legsötétebb napján világít meg a déli oldalról beeső fény, az aligha tudja megítélni, hogy az adott motívum megörökítése során voltaképpen miben is rejlik a fotográfiai feladat nehézsége. Hogy ez mindenki számára elképzelhető legyen, mellékelek néhány képet ugyanerről a témáról. A képekről egyértelműen kiderül, hogy nem a „szerkesztés” miatt nem került a képre „kicsit több madár”, hanem azért, mert a templom 58 kazettáját és a szószéket elkészítő Asztalos Lándor Ferenc csak a madár fejét és nyakát festette rá a padvégre, testének további részét – a hívek képzeletére bízva – stilizált növényi ornamensben oldotta föl. Ha többet mutattam volna a pad oldalfalából, akkor sem került volna a képre „több a madárból”, ráadásul a nagyobb képkivágással a képnek éppen a lényege veszett volna oda: a klasszikus portrékra emlékeztető kompozícióból fakadó antropomorf megszemélyesítő jelleg. Mivel a képnek minden kompozíciós erővonala a madár figyelő tekintetére irányítja a néző szemét, a stilizált madár maga is olybá tűnik, mintha mesebeli griffként, mitikus főnixmadárként, esetleg a keresztény ikonográfia pávaszimbólumaként maga is a padban ülne és „kinézne” a kép teréből egy másik, a képen nem látható térnek egy meghatározott pontjára. A néző pedig a vele született ösztönös és kulturálisan kondicionált jelentéskereső beállítódásából eredően egyszerűen nem tehet mást, mint kényszerűen követi a faragott madár tekintetének irányát, és olyan metafizikai és transzcendens asszociációk is ébredhetnek benne, amelyek a kép keretein belül közvetlenül nem adottak számára, a kép látható keretein túlmutatnak egy imaginárius térbe, a szemléletileg megtapasztalható reális világból egy másik szférába, amely testi szemeinkkel nem látható. És mindehhez nem kellett más, mint egy megfelelő, enyhén alulnézeti nézőpont, amely eleve megnöveli az ábrázolt figura „létrangját”, illetve egy olyan képkivágás, amelyben a kompozíció minden íve és vonala a madár figyelő szemére irányítja a figyelmet. Ezt erősíti az árnyékszerűen ismétlődő figuratív ritmus is: a túlsó padvégen kicsinyített formában megjelenő madárfej az ismétlődő formák ritmusának eszközével fokozza a kép kompozíciójának fent említett asszociációs erejét, illetve a kép terén túl elképzelhető „rejtélyes” szféra jelentőségét. A titok, a rejtély ugyanis csak fokozódik, ha nem is egy, hanem egyszerre két, formailag párban álló faragott madárfej tekint ugyanabba az irányba. A felvétel a helyszínen adott – gyakorlatilag ellenfényes – mesterséges megvilágítás mellett, pontosabban annak ellenére készült, vaku nélkül. Az alábbi képeken mindenki meggyőződhet a helyszín mostoha fényviszonyairól. http://www.geocaching.hu/images.geo?id=11532&group=1444&table=cache_images http://2.bp.blogspot.com/-9MXtz4JmPYI/TZWGcHkYiJI/AAAAAAAADgo/Wuw2TSxFMgc/s1600/2007_0617_104232.JPG http://indafoto.hu/magocilla/image/5756895-5c70ba9e https://farm4.staticflickr.com/3188/2713696744_6ed29fcedb_o.jpg https://farm4.staticflickr.com/3284/2712883817_2b6776a1c6_o.jpg

2015.11.07 22:27 Konti04Értékelés: 5 

Tudom, hogy fontos a szerkesztés, de örültem volna egy kicsitt több madárnak.

2015.11.07 21:14 piuszÉrtékelés: Hónap képe 

2015.11.07 21:11 kloÉrtékelés: 5 

Szépen szerkesztett, életteli kép, tetszik.

2015.11.07 20:25 SzyaÉrtékelés: 5 

Valóban gondos a szerkesztés, szép a madárarc ismétlődése és elég rejtélyes is, hogy milyen részletet látunk.

2015.10.29 08:10 piuszÉrtékelés: 5 

Remek szerkesztésű részlet, szellemes címmel.

a forduló összes képe
fotópályázat